Breaking News

Hirdetés

Farkas Sándor: az elmúlt negyed évszázad legnagyobb kertészeti fejlesztése zajlik

A rendelkezésre álló források és a benyújtott támogatási igények alapján az elmúlt negyed évszázad legjelentősebb kertészeti fejlesztése valósulhat meg a jelenlegi uniós költségvetési ciklus végéig Magyarországon - jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeb csütörtöki évértékelő kertészeti konferenciáján, Mátraházán.

Farkas Sándor előadásában hangsúlyozta: a Vidékfejlesztési program keretében kertészeti beruházásokra összesen mintegy 140 milliárd forintnyi támogatási forrást fordíthatnak a gazdák. Ebből növényházépítésre mintegy 23 milliárd, ültetvénytelepítésre több mint 19 milliárd, míg kertészeti gépbeszerzésre 18 milliárd forint jut. 

A benyújtott támogatási igények alapján 140 hektárnyi üveg- és fóliaház létesülhet 2020 végéig Magyarországon - tette hozzá. Az ágazat szerepét értékelve rámutatott: a kertészeti szakma és annak termékei egyre jobban felértékelődnek, ennek oka jelentős részben a fogyasztói igények és szokások változásában keresendő. Az elmúlt évben az ágazati kibocsátás meghaladta a 300 milliárd forintot, mely a teljes agrárium teljesítményének 12 százalékát adta - közölte. 

A munkaerőhiány ma már a kertészet fejlődését veszélyezteti, napjaink egyik fő kihívása - fogalmazott az államtitkár, aki a megoldási lehetőségek között említette egyebek mellett a digitalizációt és gépesítést, az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek javítását, a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentését, a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenet támogatását, a munkaerő területi mobilitásának ösztönzését és a szakképzés fejlesztését. Szólt arról is, hogy 2017-ben összesen 68 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés működött az országban. Ezekre nélkülözhetetlenül szükség van a versenyképesség és piacra jutás javítása érdekében - mondta. 

A termelői szerveződések teljes értékesítésének aránya az ország zöldség-gyümölcs kibocsátásán belül tavaly alig haladta meg a 22 százalékot, melynek háromszorosára volna szükség - jegyezte meg. Ugyancsak a fontos teendők között említette - elsősorban a 41 százalék feletti részesedésével a gyümölcstermesztési szektor legnagyobb szeletét kitevő almatermesztésre utalva - intenzív, korszerű ültetvények létrehozását. Ezek hiányában nem lehet minőségi árut előállítani, mely folyamatos értékesítési gondok forrása - húzta alá. 

A kertészeti ágazat kitörési pontjait sorolva aláhúzta: 2018-ban az öntözött területek nagysága mintegy 144 ezer hektár, amelyet 267 ezer hektárra terveznek növelni. 

A kormány döntése szerint öntözésfejlesztésre évente 17-18 milliárd forint áll rendelkezésre - tájékoztatott. További kiemelt fejlesztési irányokra kitérve beszélt a megújuló energiára alapuló hőenergia termelés arányának növeléséről, a szén-dioxid kibocsátás, valamint az energiaimport-függőségünk csökkentéséről, komplex termál- és egyéb zöldenergia-hasznosítási rendszerek kiépítéséről, továbbá a hazai agrárkutatás újjáélesztéséről.

(MTI)

Nincsenek megjegyzések