Napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg keddi munkáját az Országgyűlés, szó esett a nők elleni erőszakról, a munkavállalókról, a Gruevszki-ügyről és a 2021-es népszámlálásról.
MSZP: a kormány asszisztál a nők elleni erőszakhoz
A szocialista Gurmai Zita azt állította, a kormány asszisztál a nők elleni erőszakhoz, "tettestársként bátorítja az erőszaktevőket", mert nem nyújt megfelelő védelmet a bántalmazott magyar nőknek.
Konkrét bűneseteket említve úgy ítélte meg, a bántalmazott nők igazságszolgáltatás helyett megaláztatást és érzéketlenséget kapnak, a jogalkalmazás szintjén is működik a zsigeri áldozathibáztatás. Gurmai Zita hiányolta az isztambuli egyezmény ratifikálását és követelte, hogy a magyar nők kapják meg a védelmet az erőszak minden formájával szemben. Kormányzati szintű fenyegetésként értelmezte egzisztenciális értelemben például a túlórapénzek visszatarthatóságát megteremtő jogszabály-módosítást.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára visszautasította a képviselő állítását, leszögezve: az Orbán-kormány soha nem támogatta az erőszak semmilyen formáját. Nem úgy, mint a 2006 őszén az akkori kabinet - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: a nők védelmét szolgálják a magyar büntetőjogi szabályok függetlenül az isztambuli egyezménytől is, amelyet egyébként 13 tagállam nem írta alá eddig. Önálló tényállás a kapcsolati erőszak, fejlesztik a kríziskezelő szolgáltatásokat, prevenciós programokat támogatnak több mint 6 milliárd forinttal, kampányt indítanak a kapcsolati erőszak elfogadhatatlanságának bemutatására - sorolta, reagálása végén nyomatékosítva: a kormány elutasítja a nők elleni erőszakot és elkötelezett a bántalmazás felszámolásában. Megjegyezte, a felvetett esetekben az ügyészség képviselte a vádat és az ügyekben súlyos büntetések születtek.
Jobbik: munkavállaló-ellenes törvény készül
Pintér Tamás (Jobbik) Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők munka törvénykönyvét módosító javaslata ellen szólalt fel, munkavállaló-ellenesnek minősítve az indítványt. Szerinte visszaélésekhez vezethet, ha a túlmunkákkal 3 év alatt kell elszámolni, a túlórák számának "drasztikus növelése" pedig heti egy plusz munkanapot jelent majd. Ezzel a magyar gazdaság és a magyar munkások sírját ássák meg - hangoztatta a jobbikos politikus, kijelentve: a javasolt változtatásokat életellenesnek tartják, azok szerintük a gazdasági kivándorlást ösztönzik majd, embertelenek, családellenesek, és csak a multik érdekeit szolgálják.
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára azzal kezdte, hogy a munkaerőpiac folyamatosan változik, és ez gyors alkalmazkodást kíván. A javaslat a munkaerőkeret jobb alkalmazása feltételeinek megteremtését célozza, azt, hogy az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók és az őket alkalmazó munkáltató számára az aktuális gazdasági környezethez igazodó körülményeket teremtsen - mondta.
Kitért a munkabérek színvonalának emeléséért tett kormányzati lépésekre, megemlítve például azt, hogy a reálbérek átlagosan 36,3 százalékkal emelkedtek 2010 és 2017 között, a minimálbér pedig 2010-ről 2018-ra 87,8 százalékkal emelkedett. A 48 órát nem haladhatja meg a heti munkaidő a túlórát is beleértve, utóbbi maximális mértéke pedig a napi és heti pihenőidő, a heti munkaidő és az éves szabadság rendelkezéseinek fényében alakítható ki - mondta.
DK: embercsempész kormánya van az országnak
Gréczy Zsolt (DK) Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekültjoga kapcsán kijelentette, Magyarországnak embercsempész kormánya és miniszterelnöke van. Orbán Viktornak egy köztörvényes bűnöző a szövetségese - hangoztatta. Kinek az érdekeit képviselte Orbán Viktor a macedón politikus befogadásakor? Mit tudhat Vlagyimir Putyin Orbán Viktorról? - tette föl a kérsést.
Szerinte ez az ügy maga "a kommunista tempó", Hruscsov, Kádár és Tito rakosgatta így az embereket. Közölte, még egyetlen diktátor sem maradt hatalmon, Orbán sem fog maradni, eljön a számonkérés ideje.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára határozottan visszautasította a miniszterelnököt és a kormányt ért "becsmérlő szavakat". Hangsúlyozta, a bevándorlási hivatal eljárása mindenben megfelelt a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak, arról azonban részletes tájékoztatás nem adható. Szerinte a DK-nak fáj, hogy Macedónia is kerítést épített, mert az illegális bevándorlást akarják erősíteni.
Párbeszéd: továbbra is legyen név nélküli a népszámlálás adatfelvétele
Mellár Tamás (Párbeszéd) azt szorgalmazta, legyen továbbra is név nélküli a népszámlálás adatfelvétele, amely 2021-ben esedékes. Szerinte ha a nevet is meg kell adni, akkor az emberek a szenzitív kérdésekre meg fogják tagadni a válaszadást és fennáll az adatok kijátszásának veszélye is.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a képviselő, aki korábban a Központi Statisztikai Hivatal vezetője volt, szakmai "nünükéjét" kéri számon. Rámutatott, 2001-ben volt az első olyan népszámlálás, amikor nem vették fel a nevét, ezt Mellár Tamás és Majtényi László akkori adatvédelmi biztos találta ki.
Hozzátette: 2011-ben 22 európai országból 21-ben rögzítették a nevet is, csak Magyarországon nem. Elmondta azt is, közvélemény-kutatások szerint a magyar állampolgárok 83 százaléka megadná a nevét statisztikai célból.
(MTI)
0 Megjegyzések