Az 1956-os Kossuth téri sortűz áldozatai éppúgy a haza hősei, mint azok, akik fegyverrel a kezükben estek el - mondta Boross Péter volt miniszterelnök az áldozatok emlékhelyén csütörtökön Budapesten.
Hozzátette: minden országnak létezik "salakja, amelyik hajlandó felvállalni a szabadságét küzdő életek pusztítását".
A volt miniszterelnök kitért arra is: a magyarság megmaradásának titka, hogy "ha bennünket történelmi balszerencse ér", annak "emléke éltető erővé válik a következő századokban". A Kossuth téren meghaltak emléke is a magyarságeszmény és a megmaradás erőforrása.
Boross Péter felidézte: a Kossuth téri sortűz indította el 1956-ban az igazi harcokat, az itteni áldozatok vére "kiáltott a magasba, hogy ez így nem mehet tovább".
Hozzátette: ezért volt 1990 után fontos cél annak felkutatása, hogy mi történt, ki lőtt. A nagyhatalmi megállapodások keretében létrejövő rendszerváltoztatás idején azonban nem sikerült megnevezni és felelősségre vonni az igazi bűnösöket - jegyezte meg.
A túlélőknek ez akkor nagyon fájt, "de már késő volt". Azok a diktatúrák ugyanis, amelyeknek időt ad a történelem, mindig "megússzák" a felelőségre vonást. E rendszerek megváltoznak, "megtanulnak mosolyogni" és nem "rögtön ütni", és a világ nyugati felén is más benyomást keltenek, talán meg is kedvelik őket - mondta Boross Péter.
De "mi megtanultuk a magyar történelmet", hogy az elveszített harcok üzenete elementáris erővel tör elő újra meg újra - tette hozzá.
A megemlékezés végén Boross Péter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta az áldozatok emlékművét.
Az ünnepségen részt vett mások mellett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Steinbach József református és Márfi Gyula katolikus püspök, valamint az 56-os szervezetek képviselői.
Az 1956. október 25-én az Országház előtt békésen tüntető több ezres tömegre leadott sortűz áldoztainak száma máig bizonytalan. Egyes források néhány tucatra, mások több százra teszik a halottak számát.
(MTI)
0 Megjegyzések