Ófalu a Mecsek lábánál található kis falucska, ahol összesen 333 ember él, akiknek zöme német nemzetiségű. Mára sajnos több olyan ház is van itt, ahol már csak egy-egy idős ember lakik. Ezért úgy gondoltak a település vezetői, hogy nem várják meg azt, amíg teljesen elöregszik, esetleg ki is hal a település, hanem időben cselekednek. Összesen kétmillió forint vissza nem térítendő támogatásban részesül az, aki ebben a zsákfaluban vásárol házat.
Az önkormányzati rendelet szerint a helyi önkormányzati támogatásban azok a községbe beköltözők vagy helyben tartósan letelepedők részesíthetők, akik élettársak, házastársak, vagy gyermeket egyedül nevelők, illetve munkahellyel, megélhetést biztosító jövedelemmel rendelkeznek, és nincsen lejárt határidejű tartozásuk a helyi önkormányzat felé.
A vissza nem térintendő támogatást csak egyszer lehet igényelni, fel lehet használni magántulajdonban lévő lakóház építésére, illetve ház-, és lakás vásárlására. Harmadik támogatási forma is van, melynek keretén belül a Liszt Ferenc utcában közművesített építési telket biztosítanak lakóház építéséhez, emellett pedig kétszázezer forintot is kapnak az ezt a lehetőséget választók.
A támogatás kiosztását természetesen megelőzi egy felmérés, amit az önkormányzat végez, ekkor látniuk kell, hogy a támogatást igénylő be is tartja a szerződésben foglaltakat. Bechli Erzsébet, Ófalu polgármestere elmondta, hogy már hat családnak segítettek ezzel a módszerrel, és bízik benne, hogy még sok-sok ember fordul hozzájuk.
Bonyhádtól kb. 15 km-re délre fekszik, 5 km-re a 6-os főútttól. Csak innen lehet aszfaltúton megközelíteni, földesúton Véménd és Cikó felől is elérhető. Keskeny völgyben található zsáktelepülés. Ófalu a Kelet-Mecsek határán a 6-os főközlekedési úttól 5 km-re fekvő sváb község, tagja a Kelet-Mecsek Gyöngyei turisztikai egyesületnek. Különleges természeti szépségét a települést övező 7 domboldal karéjban elhelyezkedő egymásra torlódó koszorúja adja.
Ófalu lakossága ma 330 fő, a lélekszám stagnál. A kb. 140 lakóházból mintegy 30 ház tulajdonosa német nyelvterületről származó külföldi állampolgár. Az idegenforgalmat elsősorban ezeknek a német állampolgároknak a nyári itt tartózkodás jelenti, ezenkívül falusi turizmussal 3-4 család foglalkozik, az elhelyezhető vendégek száma kb. 40 fő.
Egy 1426 körüli oklevél szerint Ófalu a pécsi püspök birtokához tartozott. A török hódoltság alatt elnéptelenedett községbe az 1750-es években érkeztek az első németajkú telepesek (Heckentapper-„bokorugrók”) Hessen területéről, leszármazottaik alkotják a mai napig Ófalu lakosságának 94%-át, akik ma is német nemzetiségűnek vallja magát, akik a sváb nyelvjárást élő nyelvként használják a faluban.
A mecseki község méltán híres és látogatott, turisztikai gyöngyszemeink közé tartozik. Az országosan és nemzetközi szinten is ismert és elismert úti- és természetfilm rendező, Rockenbauer Pál emlékének tisztelgő Dél-dunántúli Kéktúra is áthalad a falun. Ezenkívül a Magyar Zarándokút önkormányzati társulás tagjaként szállásadó település is, mely által még több vállalkozó szellemű természetjáró ismerheti meg Ófalut és meseszép környezetét.
Ófalu nevét az oklevelek 1426-ban említették először Ofalu néven. A települést a török idők után az elpusztult települések közt tartották számon. 1740 után népesítette újra birtokosa a bonyhádi Perczel család. 1760 táján rövid időre német üvegkészítők telepedtek le a faluban. Az erdős környezetben fekvő Ófalu fő foglalkozásai a fafeldolgozás (fafaragás, székkészítés). Ófalu a 20. század elején Baranya vármegye pécsváradi járásához tartozott. 1989-ben tiltakozás bontakozott ki az ide tervezett atomhulladék-lerakó ellen.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 83,5% németnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,7%, református 0,6%, evangélikus 2,7%, felekezeten kívüli 0,3% (10,7% nem nyilatkozott).
A Német Nemzetiségi Múzeum az idetelepült németség kultúráját őrzi. A tájházban állandó kiállítás látható „Faesztergályos és székes mesterség” címmel. Községünkben jelenleg is dolgoznak faesztergályosok és székesek saját műhelyükben, gyékénnyel fonott székeik modern világunkban is keresettek.
Az ófalui hitközség 1888-ban úgy döntött, hogy saját templomot épít. Erre a célra 1500,- korona állt rendelkezésre. A hiányzó összeg pótlására könyöradomány gyűjtésére kértek engedélyt a megye területére. Nagylelkű adományozó volt Walter Antal pécsi püspöki kanonok, Cikó szülötte (1939-1916.), valamint Wojnics Jozefa Etelka bárónő, a Perczel család tagja, Ófalu földbirtokosa.
A templom építésében társadalmi munkában vettek részt a falu lakói, ki-ki tehetsége szerint. Az épíytést Horváth József helyi építőmester vezette. Az építkezés 1904-ben fejeződött be és június 13.-án a megyés püspök Szent Antal tiszteletére szentelte fel. A falunapi rendezvényt is Szent Antal napjához kötik.
0 Megjegyzések