Az Alapjogokért Központ elemzésében azt írta: bár az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésén az Európai Bizottság (EB) képviselője egyértelművé tette, hogy továbbra is pozitív folyamatnak tekintik a migrációt, a testület retorikájában az elmúlt időszakban hangsúlyossá vált a határvédelem fontossága is.
Ennek jegyében mutatták be szeptemberben a Frontex átalakításáról és megerősítéséről szóló rendelettervezetet, amelynek hivatalos célja a külső határok és a migráció hatékony menedzselése”
– emlékeztetettek.
Az Alapjogokért Központ a javaslat vizsgálatakor megállapította, hogy önmagában az is kérdéses, hogy
a határvédelmi ügynökség “megújításának” célja az uniós határok hatékony védelme, vagy csak az eddigi uniós irányvonalat követve az illegális migráció legális csatornákba történő terelése.
Úgy látják, az utóbbi értelmezést erősíti a bizottság hét pontból álló, korábban nyilvánosságra hozott javaslatcsomagja is, amely kifejezetten migrációbarát irányba tolná el a közös európai menekültügyi rendszer szabályozását.
Az ezt kiegészítő Frontex-javaslattal kapcsolatban mindemellett problematikus, hogy
a szöveg a határok biztosítása mellett a migráció menedzseléséről, nem pedig annak megállításáról szól”
– hangsúlyozták.
Közölték: az is kifogásolható, hogy a határvédelmi beavatkozásra végső esetben már nem a tagállamok, hanem a bizottság döntése alapján kerülhet sor, és a javaslat nem definiálja, mit ért “hatékony határvédelem” alatt, így beavatkozási lehetőséget kínál a bizottság számára akkor is, ha szerinte túl szigorúak a tagállami intézkedések.
Az is problémát jelenthet, hogy a tervezet megerősíti azt, hogy tagállami döntés alapján nem lenne kötelező szankciót alkalmazni az illegális határátlépőkkel szemben”
– magyarázták.
Az elemzésben kiemelték: nem uniós irányelvről van szó, holott az irányelv csak megszabja a tagállamoknak a követendő irányt, így átültetésekor a tagállami jogrendszerekbe a tagállami parlamenteknek nagyobb tér biztosított a megfelelő szabályozás kialakítására.
Ezzel szemben a rendelet kötelező erejű jogi aktus, amely minden tagállamra nézve közvetlenül alkalmazandó”
– mutattak rá.
Hangsúlyozták: ez azt jelenti, hogy a menekültügyi eljárás rendeleti szintű szabályozásával
a tagállami eljárások egységesítésére törekednek, amivel csökkentenék a nemzeti parlamentek mozgásterét a szabályozás tekintetében.
Az Alapjogokért Központ elemzésében kitértek arra is, hogy a csomag részeként a jelenleg csak kisegítő funkciókkal bíró Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalból (EASO) egy a menekültügyi kérelmek tagállami elbírálásába közvetlen beavatkozási lehetőséggel felruházott uniós menekültügyi ügynökséget hoznának létre.
Emellett felülvizsgálnák a menedékkérelmek elbírálásáért felelős uniós tagállam meghatározására szolgáló dublini rendszert is.
Ennek lényege az lenne, hogy egy úgynevezett korrekciós mechanizmus révén a migránsok egyik tagállamból a másikba helyezésének eszközét a menekültügyi eljárásrend állandó részévé tennék, ami egy felülről nyitott, korlátlan és automatikus elosztási mechanizmus lenne – írták.
Úgy vélték, félő, hogy az azonos sztenderdek kialakítására azért törekszik az EU, hogy a nemzeti intézkedéseket ellehetetlenítve megkönnyítse a csatlakozást az ENSZ globális migrációs csomagjához.
Az Alapjogokért Központ szerint összességében értékelendő, hogy az Európai Unió kísérletet tesz a határvédelem megerősítésére, de a javaslat szóhasználata hagy némi kívánalmat maga után és csak további tárgyalások során dőlhet el, hogy támogatható-e a rendelettervezet Magyarország részéről.
Egyelőre úgy tűnik, a tervezet valódi célja nem a határok megvédése, hanem a migráció legalizálása és a nemzetállami hatáskörök csökkentése”
– fogalmaztak az elemzésben.
0 Megjegyzések