A farkasalma (Aristolochia) a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjának névadó nemzetsége, hozzávetőlegesen 500 fajjal.
Származása, elterjedése
A fajok többsége dél-amerikai, de a hideg égöv kivételével az egész Földön elterjedt. Magyarországon egyetlen faj, a közönséges farkasalma (A. clematitis) fordul elő.
Jellemzői
A legtöbbjük kúszónövény, de előfordulnak közöttük cserjék és lágyszárúak is. Egyszerű, váltakozó állású leveleik szív alakúak, nyelesek, ép szélűek. A virágok a levelek hónaljában nyílnak egyesével, vagy többesével. A párta zigomorf, a szirmok összenőttek, alul felfúvódottak, feljebb szűk csövet formálnak, majd fajonként változó méretű és színű nyelvszerű lebenyben végződnek. A porzószálak egymással és a bibével is összenőttek. A magház alsó állású, 4-6 rekeszű.
Megporzása
A farkasalmák virágai speciális rovarcsapdaként működnek. Először a bibe érik meg, eközben a párta csövében lévő szőrök a virág belseje felé törekvő rovarok (elsősorban legyek) elől elhajlanak, de visszafelé már nem engedik őket. A rovarok a magukkal hozott virágporral megtermékenyítik a bibét, majd hosszabb-rövidebb várakozásra kényszerülnek, amíg a porzók is beérnek. Miután ez megtörténik, a pártacsőben lévő szőrök elhervadnak és szabadon engedik az immár friss virágporral behintett rovart.
Gyógyhatása
Csak külsőleg, gennyes sebeknél, fekélyeknél, daganatoknál. Belsőleg semmiféle betegség ellen nem indokolt. Forrázatát sömör, ótvar, ekcéma ellen, valamint nehezen gyógyuló sebek, gyulladásos testrészek borogatására alkalmazzák. Fürdőként is használatos.
0 Megjegyzések