Komoly nemzetiségi feszültségeket szül, hogy a szerb kormány továbbra is a magyarlakta vidékekre igyekszik zsuppolni a Koszovóból menekülő, muszlim hitű, albán anyanyelvű – tehát még csak szerbül sem beszélő – askáli cigányságot. A Délhír beszámolója szerint több magyar településen is heves tiltakozásokat váltott ki az újabb betelepítési hullám.
Tovább folytatódik az az évtizedek óta tartó trend, melynek keretében a szerb állam lassan, de biztosan koszovói cigányokkal igyekszik felborítani a Délvidék magyarok által lakott területeinek etnikai összetételét.
A Délhír a szórvány- és tömbmagyarság újabb tiltakozásáról adott hírt, melyben kiemelik: az ötezer lakosú Melencen több mint 1700-an írták alá a betelepítést elutasító petíciót.
De Martonos, Péterréve, Nagybecskerek, Kishegyes lakosságának sem tetszenek az új szomszédok, ahogy Erzsébetlak és Muzslya – a Bánság két szigetmagyar települése – sem repes az örömtől. A melenceiek elmondása szerint ők nem a Koszovóból érkezők nemzeti hovatartozását vagy vallási felekezetét kifogásolják,
hanem az együttélést megnehezítő, súlyos szociokulturális hiányosságokat – a koszovói cigányság sokszor alapfokon sem beszéli az államnyelvet – és a beilleszkedési szándék teljes hiányát.
A portál szerint a helyi magyarság a higiéniai körülmények és a közbiztonság lényeges romlására panaszkodott a betelepítések által érintett területeken.
A Délhír rámutatott, hogy míg a délvidéki magyarok tömegei kényszerülnek külföldre, addig az állam az általunk is befizetett közpénzekből nem a helyi fiatalokat segíti, hanem továbbra is sorra vásárolja fel a házakat a koszovói cigányság részére,
ennek következtében pedig már számos délvidéki településen megváltozott a lakosság etnikai összetétele, minden esetben a magyarság rovására.
0 Megjegyzések