Csatlakozz hozzánk

Kormányzati segítséget igényel a munkaerőpiac további javulása

Némiképp eltérően ítélik meg a foglalkoztatás alakulásának távlatait a csütörtökön napvilágot látott statisztikai adatok fényében az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők, egyetértenek viszont abban, hogy a további érzékelhető javuláshoz kormányzati támogatásra van szükség.
Az ING Bank vezető elemzője szerint a foglalkoztatás növekedése elérte, vagy legalábbis nagyon megközelítette végső határait, a Takarékbank elemzője viszont félmilliós munkaerő tartalékot lát a rendszerben. A K&H Bank vezető elemzője szerint a közmunkások magánszektorba terelésére, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka térnyerésére van szükség ahhoz, hogy a munkaerőpiac jobban hozzájáruljon a gazdasági fejlődéshez.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a március-májusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent, a foglalkoztatottak átlagos létszáma 64 ezerrel nőtt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,4 százalékponttal 69,1 százalékra emelkedett.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliségi ráta májusban újabb mélypontra süllyedt, ami azt jelenti, hogy félévnyi stagnálás után ismét csökkenni tudott a mutató. A foglalkoztatottak száma szintén új rekordot mutatott, és az inaktívak száma is soha nem látott mélypontra süllyedt.

Kifejtette, az egyre jelentősebb munkaerőhiány ellenére a vállalatok még mindig tudtak munkaerőt felszívni, bár a dolguk egyre nehezebb lesz. A dinamikus béremelkedés még képes valamelyest megmozgatni az inaktivitásba süllyedt rétegeket, ugyanakkor a munkanélküliek közül a piac csak azokat szívja fel, akik legfeljebb 12 hónapja vannak állás nélkül. A reményvesztett munkanélküliek száma, vagyis azoké, akik több mint egy éve nem találnak munkát, továbbra sem tud csökkeni - tette hozzá.

Az ING vezető elemzője a továbbiakban már nem vár markáns változást. Az idei év hátralévő részében a munkanélküliségi ráta beragadhat a jelenlegi szint körül. További jelentősebb csökkenés csak akkor lehetséges, ha a strukturális problémákra - például a képzettségi, földrajzi különbség a kereslet és kínálat között - a gazdaságpolitika célzott választ ad.

Horváth Andrásnak, a Takarékbank elemzőjének prognózisa szerint a magyar gazdaság tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé, a munkanélküliségi ráta a nyár végére 3,0 százalékig süllyed, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet.

Úgy vélte, a sokat emlegetett munkanélküliségi ráta helyett a foglalkoztatási ráta pontosabban kifejezi a munkaerőpiac állapotát és azt mutatja, hogy a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest további 4-5 százalékos javulásra van még tér az ideális munkavállalási korú népességben. Az aktív korú népesség létszáma alapján ezzel további 250-300 ezer új munkahelyet lehetne betölteni, amivel bekövetkezne a teljes foglalkoztatottság.

Kifejtette, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar gazdaság csaknem 500 ezres munkaerő-tartalékkal rendelkezik. Az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében a központi államigazgatás hatékonyságának növelésével több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére is szükség lenne - fűzte hozzá.

A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, ugyanakkor ez a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását is kikényszeríti, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb emelkedését - közölte. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér-növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást is - vélekedett.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta, hogy a munkanélküliségi ráta mélyponton van. A 3 és 4 százalék közötti mutató a jelenlegi gazdasági helyzetben lényegében megfelel a teljes foglalkoztatottságnak. A szakember a friss adatok közül kiemelte, hogy a külföldön dolgozók száma éves összevetésben ugyan 3 ezerrel, 108 ezerre csökkent, ugyanakkor ez emelkedést jelent az idén február és április vége közötti 97 ezres szinthez képest. Ez csak a külföldön dolgozó magyarok egy részét mutatja, becslések szerint a számuk minimum 300-350 ezerre tehető - tette hozzá a szakember. Fontos az is, hogy a munkaképes korúak - 15-64 évesek - száma jelentősen, 49 ezerrel, 6,38 millióra csökkent egy év alatt.

A K&H vezető elemzője szerint ma már nem az a legfontosabb, hogy a munkanélküliségi ráta lejjebb kerüljön, hanem az, hogy szerkezeti változás induljon el a piacon. Ez többek között azt jelenti, hogy például a közfoglalkoztatottak több mint 160 ezres táborából oktatás és képzések segítségével minél többen léphessenek át a versenyszférába. Emellett az államigazgatásban dolgozók egy részét is érdemes lenne átterelni a magánszektorba.

Úgy vélte, tovább javíthatná a helyzetet, ha a részmunkaidős foglalkoztatás, az otthoni és távmunka nagyobb teret nyerne. Az utóbbi években a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kevesebb mint 10 százalékos volt Magyarországon a teljes piachoz képest, szemben az Európai Unióra jellemző 20 százalékos átlaggal. A részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka erősödése pedig tompíthatná a több szektort érintő, egyre súlyosbodó munkaerőhiányt is - állapította meg a K&H vezető elemzője.

MTI

Nincsenek megjegyzések