A francia államnak nagyon nem tetszett az Échelle-hágót lezáró Identitárius Nemzedék (GI) akciója.
Előtörténet
Hogy megértsük a helyzetet, érdemes a történet legelejére visszatekinteni, azaz a 2017-es év elejére. Ekkor hoztak döntést arról a francia hatóságok, hogy a tengerparthoz közeli Ventimiglia határátkelőt lezárják a Franciaországba igyekvő migránsok elől.
Ventimiglia lezárása azonban káoszt okozott a térségben, ugyanis rengeteg migráns szóródott szét a hegyvidéki erdőkben. Hogy pontosan mennyi emberről van szó, nem tudni. Érkeztek 300, de 2000 migránsról szóló információk is. Egy bizonyos: a bevándorlókat nem sikerült eltántorítani, ugyanúgy megpróbáltak Franciaországba jutni, csak ezúttal északabbra, az Alpokon keresztül.
A gyatra határvédelmet elégelték meg aztán 2018 áprilisában az identitáriusok.
Róluk azt kell tudni, hogy a szervezet Franciaországból ered, ugyanis itt fektette le a mozgalom eszmei hátterét Alain de Benoist francia filozófus. Ezt a hátteret tovább gondolva és a gyakorlatba átültetve született meg a Bloc Identitaire nevezetű mozgalom, és annak ifjúsági szárnya, a Génération Identitaire. Mára elmondható, hogy az ifjúsági szárny jelentősebbé vált az egykori anyaszervezetnél, hiszen nemzetközi hálózatot is épít. Tőlük származik a szervezet sárga-fekete lambda jelképe is, amely a spártai harcosok pajzsára utal. Magyarországon egyelőre két szervezet vallja magát nyíltan identitáriusnak.
Mondani sem kell, hogy az GI erősen bevándorlásellenes álláspontot képvisel. „Védd meg Európát” mottóval a Földközi-tengeren is végeztek akciókat a bevándorlást elősegítő civil szervezetek kárára, jelen esetben pedig az Alpokban található Échelle-hágót torlaszolták el.
A bevándorlásellenesek akciója mindenképpen sikeres volt, hiszen a francia belügyminisztérium úgy döntött, megerősíti az Échelle-hágón a határvédelmet. Azonban Gérard Collomb belügyminiszter azt nyilatkozta: a GI „provokációra” használta akcióját.
Jön azonban a csúnya folytatás
A francia sajtó információi alapján Gérard Collomb szóbeli kikelése a GI ellen csak a kezdet volt. Az ország igazságügyi minisztériuma ugyanis egy friss jegyzetet közölt, amelyben arra hívják fel a bírók figyelmét, hogy „a migránsok mozgásának akadályozása” törvénybe ütközik.
A határok ellenőrzése, vizuális megfigyelése, vagy akadályok emelése azok által, akik a migránsok mozgását kívánják akadályozni, a rendőri munkába történő szándékos beavatkozásként kezelendők.”
Az aktivisták tehát „rendőrségi munka” akadályozása miatt nézhetnek nehézségek elé a francia államtól. Emellett a bevándorlók kitoloncolása is törvénybe ütközik, úgy tűnik, ezt a vádat is megpróbálják a GI nyakába varrni, noha az alpesi akció során ilyenre nem is került sor.
Nem ez az első eset, hogy egy állam a migrációra adott érdemi válasz helyett inkább az azt ellenző csoportosulásokat vegzálja.
Ausztriában például a szervezet helyi vezetőit – Martin Sellnert és Patrick Lenartot – sem kímélik a hatóságok, a rendőrség ugyanis razziát tartott lakásaikon, elektronikus eszközeiket, telefonjaikat, laptopjaikat pedig lefoglalták. Sellner a Breitbartnak úgy nyilatkozott: valószínűsíti, hogy a razzia egy grazi ügyész kicsinyes bosszúja volt, amiért 2016-ban a GI egy „Az iszlamizáció gyilkol” feliratú molinót ragasztott a grazi Osztrák Zöld Párt épületére.
“Védjék a határokat! Mentsünk életeket” – olvasható a GI transzparensén egy berlini akciójuk során.
Németországban sem különbözik sokban a helyzet, ott a belföldi hírszerzési ügynökséggel gyűlik meg a baja a GI-nek, amely az ügynökség szerint “egyre veszélyesebb mértékben radikalizálódik”. Ezért a német kormányügynökség megfigyelés alatt tartja a szervezetet, noha a GI szerint a szélsőjobboldali elemeket alapból nem is engedik a csoportosulásba belépni.
0 Megjegyzések