Nincs olyan választási rendszer a világon, ahol ne lenne parlamenti többsége a Fidesz-KDNP-nek akkora szavazatarány mellett, mint amit a 2018-as parlamenti választáson szerzett. Nagy-Britanniában és Japánban sem tüntet senki a választási szisztéma ellen, pedig ott a Fideszénél jóval kisebb szavazói támogatottság mellett, sokkal brutálisabb többséget lehet szerezni. Vagy éppen Franciaországban. Az ellenzéknek a választási rendszer megkérdőjelezése helyett inkább saját sikertelenségük okaival kellene foglalkozni. És még kevésbé Soros György utasításait végrehajtani.
Az április 8-i választás végeredménye óta azon sivalkodik a hazai ellenzék, hogy a Fidesz-KDNP a kétharmados többségét kizárólag a hazai választási rendszernek köszönheti, és ezt azonnal meg kell változtatni. Az ellenzéki térfélen sokan hivatkoznak arra, hogy mindez nem történhetne meg a fejlett demokráciákban, ezért most körülnézünk azokban az államokban, amire oly sokat hivatkoznak a haladók. Körutazásunkat Kanadában kezdjük és Új-Zélandon fejezzük be.
Észak-Amerikában eltűnt volna az ellenzék
Kanadában legutóbb 2015-ben tartottak parlamenti választást, akkor a Justin Trudeau vezette Liberálisok a szavazatok 39,47 százalékát kapták meg. Mindez 54,43 százaléknyi mandátumra volt elegendő. A kanadai egyéni kerületes rendszerben tehát a Fidesz-KDNP több mint 49 százalékos eredménye is kétharmad, vagy azt meghaladó mandátumszámot eredményezett volna. Mindezt alátámasztja, hogy az észak-amerikai országban legutóbb 1984-ben nyert egy párt akkora szavazataránnyal, mint most a Fidesz Magyarországon. Akkor a Haladó Konzervatívok a mandátumok több mint 74 százalékát szerezték meg.
Az Egyesült Államok esetében nincsen könnyű dolgunk az összehasonlítással, mivel ott hosszú évtizedek óta két nagy párt verseng a hatalomért. Így ha az egyikük a szavazatok 49, míg a másikuk az 51 százalékét kapja, akkor az utóbbi könnyedén tud kormányozni. Az USA esetében azt érdemes megnézni, hogy az első és második közötti különbség mennyire erősíti a győztest. 1984-ben Ronald Reagan 18 százalékpontot vert Walter Mondalera, mindez pedig az elektori szavazatok 97,1 százalékát jelentette. A Fidesz győzelmének a lefordítása az amerikai rendszere hasonló fölényt feltételez.
Justin Trudeau pártjára a kanadaiak több mint 60 százaléka nem szavazott, mégis abszolút többsége lettForrás: AFP/Pool/Fred Dufour
85 százalék Fidesz
Az Atlanti-óceán túlsó partjára érve Írországban a 2011-es választást érdemes megnézni. A Fine Gael akkor a szavazatok 36,1 százalékát kapta, de a mandátumok 45,8 szerezte meg. Mivel az ír választási rendszer a preferenciális szavazatok miatt meglehetősen bonyolult, de ha ott egy párt 49 százalékot kapna, akkor egy egyenletes területi eloszlást figyelembe véve ki lehet jelenteni, hogy az a mandátumok közel 60 százalékát jelentené a győztesnek.
Nagy-Britanniában az országot választókerületre osztják, mindenütt a győztes jut mandátumhoz. Amennyiben a pártok népszerűsége egy 199 választókörzetre osztott Magyarországon is hasonlóan oszlana meg, mint a jelenlegi 106 választókerületben, akkor ilyen képet mutatna a törvényhozásban a pártok aránya: Fidesz-KDNP – 85,85 százalék, MSZP-P – 7,55 százalék, DK – 2,84 százalék, Együtt, Jobbik, LMP, Független – 0,94 százalék. 2015-ben egyébként a szigetországban David Cameron a szavazatoknak csupán 36,9 százalékát kapta, de ez a mandátumok 50,8 százalékát jelentette.
A brit választási rendszerben több mint 85 százalékos többsége lenne a FidesznekForrás: Flickr.com
70 százalékos többség
Franciaországban szintén többségi, ám kétfordulós rendszer van. Ha valamelyik jelölt az első fordulóban megszerzi a szavazatok többségét és a regisztrált szavazók legalább negyedének szavazatát, akkor győz. Ahol nincs így, ott második fordulót tartanak. Mivel Magyarországon csak egy forduló van, itt csak tippelhetünk. A 106 választókerületben április 8-án mintegy 50 fideszes (47 százalék) győzött úgy, hogy a szavazatok több mint felét kapta. A francia rendszer szerint körülbelül a választókerületek felében tartottak volna 2. fordulót, ha ezekben a Fidesz csak minden másodikban győz, akkor is minimum 72 százaléka volna a parlamentben.
Egy mandátumon múlna a többség
Hollandiában arányos választási rendszert használnak, de az önállóan induló pártok részére nincs bejutási küszöb. A közös listán induló pártoknak minimum 2 százalékot kell elérni. Persze, legalább az egy parlamenti mandátumhoz szükséges szavazatmennyiséget össze kell gyűjteni. Erre Magyarországon a 199 fős parlamentben legalább fél százalék szükséges, tehát így még a Momentum (2,84 százalék), a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (1,69 százalék) és az Együtt (0,64 százalék) is mandátumhoz juthatott volna. Az összes parlamenti párt a választásokon ebben az esetben 98,72 százalékot szerzett volna. Ehhez jön még a maradék 1,28 százaléknyi mandátum szétosztása, mely után a parlamenti arányok így alakulnának: Fidesz – 49,86 százalék, Jobbik -19,72 százalék, MSZP-P – 12,50 százalék, LMP – 7,02 százalék, DK – 5,66 százalék, Momentum – 2,88 százalék, MKKP – 1,71 százalék, Együtt – 0,65 százalék. Ez az egyetlen eset, amikor a Fidesznek még kellene 1 mandátum az abszolút többséghez.
Mark Rutte, holland kormányfő is nagyon örülne, ha pártja akkora arányban nyerne, mint a FideszForrás: AFP/Olaf Kraak
Kisebb szavazatarány és sima többség
Olaszországban kombinált választási rendszer van, a mandátumok 37 százalékát többségi elv alapján, 61 százalékot az arányosság elvén, 2 százalékot pedig a külföldön élők szavazatai alapján osztják szét. Itt 31,76 + 30,03 + 2, azaz 63,79 százaléka lenne a Fidesznek. Szlovákiában csak pártlistás szavazás van, a pártok az eredményükkel arányosan jutnak mandátumhoz a parlamentben, de csak azok, amelyek teljesítik az ötszázalékos bejutási küszöböt. A parlamenten kívül maradt pártokra eső helyeket a sikeres pártok között osztják szét. A magyar parlament a szlovákiai rendszer szerint így nézne ki: Fidesz-KDNP 52,63 százalék, Jobbik 20,81 százalék, MSZP-P 13,19 százalék, LMP 7,4 százalék, DK 5,97 százalék – írta a Felvidék.ma.
Görögországban 2015-ben a szélsőbaloldali Sziríza a szavazatok 35,5 százalékát kapta, de ez 48,3 százaléknyi mandátumra volt elég. A súlyos aránytalanság oka, hogy a helléneknél az első helyen végzett párt automatikusan 50 mandátumot kap, teljesen függetlenül attól, hogy hány szavazatot vert a második helyezettre. Lengyelországban pedig 2015-ben a Jog és Igazságosság a szavazatok 37,58 százalékával a mandátumok több mint 50 százalékát kapta. Egy 49 százalékos párteredmény ott is közel kétharmadnyi mandátumot eredményezne.
A 2015-ben győztes Szirizára a görögök több mint 60 százaléka nem szavazott, mégis abszolút többségük van
0 Megjegyzések