Munkahelyi kamerák törvényesek?

A munkahelyi kamerák - megfigyelés vagy munkáltatói jog?

Minden bizonnyal nem kell külön is hangsúlyoznunk, hogy a videó megfigyelőrendszer üzemeltetése számos személyiségi jogi, adatvédelmi és adatkezelési kérdést vet fel. A munkáltatónak joga van ellenőrizni a munkavállalót munkaidőben, munkaköri kötelességei körében. Jogszerűen alkalmazhat kamerás megfigyelőrendszert, jogszerűen kezelhet azzal összefüggésben személyes adatokat.

Az ilyen célú ellenőrzés ugyanakkor nem irányulhat a munkavállaló magatartásának, szokásainak megfigyelésére. Lényeges követelmény, hogy a munkáltatónak az elszámoltathatóság és az arányosság elvével összhangban adatvédelmi kötelezettségének is eleget kell tennie. Igazolnia kell, hogy a munkavállaló megfelelő tájékoztatásban részesült, továbbá a megfigyelés során szerzett adatok biztonságát és az adatkezelés megfelelőségét.

A felvételeket három napon túli tárolást követően törölni kell (ettől eltérő adatkezeléshez megfelelő indok szükséges). A felvételekhez való hozzáférést úgy kell szabályozni, csak a döntéshozók és csakis a megfelelő célból férhessenek hozzá.

Fontos lehet az is, hogy a munkavállalók akár már a munkahely kiválasztása előtt tudják pontosan, hogy az adott cégnél kamera rendszer üzemel. Ezt a tényt például a közismert Állás Radar hirdető oldalon az allasradar.eu weboldalon a hirdetés feladásnál már érdemes feltüntetni. Sokkal korrektebb benyomást kelt a munkáltató iránt!

Garanciális követelmény, hogy a kamerák elhelyezése nem sértheti az emberi méltóságot (nem lehet megfigyelni öltözőket, üzemorvosi rendelőket, zuhanyozókat, illemhelyeket stb.) nem lehet továbbá egyes munkavállalókat munkavégzés közben folyamatosan megfigyelni (kamerával „követni”).

Hirdetés

A Kameraszabályzat elkészítéséhez, a fentieken túl, elsősorban az alábbi kérdéseket érdemes áttekinteni:

• az adatkezelő adatai (cégnév, székhely, e-mail cím, weboldal);
• az adatkezelés célja: ha a biztonsági intézkedéseken túli cél is van (pl. speciális technológia)
• azon tevékenységek, munkafolyamatok konkrét megnevezése, ahol kamerás megfigyelés szükséges;
• az adatkezelés helye;
• a kamerák célja (megfigyelési vagy rögzítési);
• kinek részére lesz az adattovábbítás? (belföld, EU, 3. ország?)

Legfontosabb áttekintendő jogszabályok:

• a 2005. évi CXXXIII. törvény, amely a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
• a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről is tartalmaz már a munkahelyi megfigyeléssel kapcsolatos jogszabályokat
• a törvények értelmezését segíti és a betartását ellenőrzi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) honlapján megtalálható információk (pl. a kamerarendszerek üzemeltetőinek feladatai és kötelezettségei).

Az új Munka Törvénykönyve előírásai, továbbá az azóta bekövetkezett változásokra tekintettel talán érdemes újból áttekinteni a kameraszabályzatokra vonatkozó előírások részleteit.

Érdekes tendencia, hogy sok esetben nem új kamerák kerülnek felszerelésre, hanem használtan vásárolják meg különböző hirdető oldalakon. Tobbek között ilyen hirdető oldal a Műszaki cikk Radar muszakicikkradar.hu  weboldala is, ahol a használt cikkek között megtalálhatók kamerák is. Sok esetben a kamera csak azt a célt szolgálja, hogy visszatartó erő legyen akár a munkavállalók akár a vásárlók részére. Éppen ezért ilyen esetben elmondható, hogy már annak is pozitív hatása van, ha szemmel látható helyen vannak felszerelve kamerák.