Bár sokan úgy tartják, hogy az éghajlatváltozás jelenti a legnagyobb egzisztenciális fenyegetést, amelyet érdemes szemmel tartani, nem tagadható, hogy egy nukleáris háború esélye az elmúlt években valamivel valószínűbbé vált, köszönhetően a legújabb hidegháborús hangulatnak. Természetesen vannak, akik egy kicsit aggódnak amiatt, hogy mi történhetne, ha kitörne a háború és egy nukleáris támadás következne be a közelében.
Az interaktív térképet részben Alex Wellerstein, a Stevens Technológiai Intézet professzora és a nukleáris fegyverek történetének elismert szakértője ihlette, aki korábban arról a folyamatról beszélt, hogy mi történne akkor, ha az amerikai elnök nukleáris csapást rendelne el. (2)(3)
Wellerstein nukleáris térképéhez hasonlóan ez is lehetővé teszi, hogy válasszunk a különböző nukleáris eszközök közül, amelyek eltérő detonációs erővel és hatósugárral rendelkeznek, illetve megadjuk a saját tartózkodási helyünket, és megnézzük, hogy a robbanás mit pusztítana el körülöttünk.
Továbbá választani lehet egy felszíni vagy légi robbanás között. Az utóbbi a fizikának köszönhetően nagyobb lökéshullámot valamint kiterjedtebb hősugárzást jelent, ezzel ellentétben az előbbi tovább terjedő sugárzást és egy nagyobb, szélesebb tűzgolyót hoz létre.
A képre kattintva megnyitható az interaktív térkép és beírható a saját városod is:
A robbanás négy különböző összetevőre bontható: a tűzgolyóra, a sugárzásra, a lökéshullámra és a “hőre” vagy a hősugárzásra. Gyakorlatilag minden egy pillanat alatt megtörténik, ami lényegében bárki számára végzetes, ha a robbanás sugarán belül tartózkodik, de van a folyamatnak egy rendje.
A tűzgolyó alakul ki elsőként, kevesebb mint egy milliomod másodperccel a detonáció bekövetkezte után, ami annyira forró, hogy a közvetlen környezetében mindent megsemmisít, vagyis egyből gázokká párologtat vagy plazmává ionizál.
Ezzel egy időben termikus sugárzás áramlik ki az epicentrumból, amely első, másod- vagy harmadfokú égési sérülést okozhat az árnyékolástól és a távolságtól függően. A nukleáris sugárzás – főként a neutronok és a gammasugarak – minden irányban kifelé mozog.
Ahogy a tűzgolyó kitágul, az elpárolgott anyag az ég felé fordul, miközben hideg levegő áramlik a robbanás helyére. Végül elkezd hűlni és lecsapódni, ami a gomba alakú felhőből származó radioaktív kihullás nagy részét képezi.
Mindezzel egyidejűleg egy lökéshullám terjed kifelé. Ha ez egy légi robbanás, mint ahogy fent említettük, a hullámok konstruktív módon egyesülnek, és egy sokkal károsabb “Mach” hullámot képeznek. A tűzgolyó ebben az időben néhány másodpercig másodlagos hősugárzást bocsát ki újra, mielőtt részben kiégne, és “csak” a radioaktív kihullással kell számolni.
Bár az egyes fegyverek hatása változó lehet, az energia általános eloszlása általában a robbanáson és a lökéshullámon alapul, amely az erejük 50 százalékát használja fel. A hősugárzás körülbelül 35 százalékot tesz ki, és az azonnali és késleltetett nukleáris sugárzás a fennmaradó 15 százalékért felelős.
Attól függően, hogy a bomba hogyan robban, milyen védett helyen tartózkodunk és hogyan fúj a szél, ami szabályozza a radioaktív kihullás eloszlását, a túlélési esélyeink széles skálán mozoghatnak.
A térkép használatához először meg kell adni a tartózkodási helyünket. A térképen bal oldalon láthatjuk a halálos áldozatok illetve a sérültek számát, jobb oldalon pedig a robbanás hatósugarát. Az oldal felső sávjában állíthatjuk be a bomba típusát illetve a felszíni vagy légi robbanást.
(1) – https://outrider.org/about-us/
(2) – http://blog.nuclearsecrecy.com/about-me/
(3) – https://nuclearsecrecy.com/nukemap/
0 Megjegyzések