A Homo sapiens lehet az egyetlen ma élő emberszabású, de több tízezer évvel ezelőtt a bolygón különböző emberi és protohumán fajok léteztek, köztük a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak.
Az egyes fajok keveredése eredményeként DNS-ük egy részét a modern embereknek adták át. A neandervölgyi DNS-ének nyomai továbbra is megtalálhatók a nem afrikai származású emberekben, a gyenyiszovaiak DNS-e az Ázsiában élők körében létezik tovább, és a kutatók a közelmúltban megtudták, hogy egy archaikus emberszabású ismeretlen populáció DNS-e található most is a melanézekben.
Most pedig Arun Durvasula és Sriram Sankararaman, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen úgy vélik, hogy felfedezték egy még ismeretlen emberszabású faj DNS maradványait a Joruba nép tagjaiban, Nyugat-Afrikában. A bioRxiv online archívumban közzétett tanulmány jelenleg szakértői értékelésre vár. (1)
Mivel a DNS-t könnyen károsítja a forró és nedves időjárás, nincsenek DNS-eink az ősi afrikai emberszabású lakóktól, míg a más kontinenseken élőktől rendelkezünk DNS-el. Ez megnehezíti az ősi gének azonosítását a modern afrikai populációkban.
Ahhoz, hogy megkerüljék a problémát, Durvasula és Sankararaman kitalált egy statisztikai módszert, amely képes kiemelni a rendellenes genetikai kódot anélkül, hogy szükség lenne annak a fajnak a genomjára, amelytől örökölték. A technikát 50 ember DNS-én alkalmazták, akiknek genetikai örökítőanyagát az 1000 Genomes Project részeként szekvenálták.
Ennek során kiderült, hogy DNS-ük nagyjából 8 százaléka egy “szellem” fajtól származik, de vajon kik voltak ők?
A neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak kizárhatók, mivel már rendelkezünk a DNS-ükkel, és nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy Afrikában éltek volna, és nem is a modern pigmeusoké. Az ő DNS-üket is szekvenálták, és nincs egyezés.
A Homo naledi, egy ki agytérfogatú emberszabású, amely a dél-afrikai síkságot járta 250 ezer évvel ezelőtt, lehetséges, de nem valószínű jelölt. A kutatók úgy vélik, hogy genetikailag túlságosan különböznek tőlünk, hogy képesek lettek volna párosodni és szaporodni. Ahogy Mark Thomas a University College London genetikai professzora mondta: “Csodálkoznék, ha bármi is lenne bennünk, ami tőlük származik.”
A heidelbergi ember egy fejlettebb emberszabású faj, amely Afrikában, Európában és Nyugat-Ázsiában élt mintegy 200 000 évvel ezelőtt, és egy valószínűbb versenyzőnek tűnik. Lehetséges, hogy a titokzatos DNS egy izolált Homo sapiens csoportból vagy emberszabásúak populációjából származik, amelyek még ismeretlenek a kutatók számára.
Bármi legyen is a válasz, a tanulmány emlékeztet arra, hogy a fajunk nem egyetlen populációtól ered, mondta Thomas. (2)
(1) – https://www.biorxiv.org/content/early/2018/03/21/285734
(2) – http://www.iflscience.com/editors-blog/modernday-people
0 Megjegyzések