Az Európai Bizottság szerdán közzé tette a Magyarországról szóló országjelentését a 2018-as európai szemeszter téli jelentése keretében.
Ami a főbb makromutatókat illeti a magyar gazdaságról dicshimnuszokat zengenek. A jelentés ezt elemző részéből például kiderül, hogy a magyar gazdaság folyamatosan erősödött a 2008-as pénzügyi válság óta, ami megteremti a lehetőségét annak, hogy a növekedés fenntartható legyen az elkövetkező évtizedben, az ország sérülékenysége jelentősen csökkent a válság óta.
A magyar gazdaság erős növekedést produkált 2017-ben és a támogató külső környezetnek és az alkalmazkodó monetáris politikának köszönhetően. A háztartások fogyasztását segítette a két számjegyű béremelés, a beruházások jelentős fellendülést mutattak az uniós forráslehívások felgyorsulásának köszönhetően. A nagyvállalatok és a háztartások beruházásai nagyot ugrottak, igaz utóbbi alacsony szintről emelkedett.
Az export bővülése a globális fejleményeket lekövették, de az import meghaladta az export bővülését. Az infláció üteme közelebb került a 3 százalékos jegybanki célhoz. A bizottság szerint a magyar gazdaság 2018-ban is megtarthatja a lendületét, miközben fennmaradnak a növekedést támogató kedvező körülmények.
A foglalkoztatottság ugyan rekord szintre emelkedett, de a munkaerő külföldre történő elvándorlása és a demográfiai trendek jelentősen csökkentették a rendelkezésre álló munkaerőt, különösen a képzettek körében. A munkanélküliség szintén rekord mélységbe esett 2017-ben, bizonyos ágazatokban pedig munkaerőhiány állt elő. A jövedelmek konvergenciája viszont relatíve lassú és a régiós társaktól is elmarad.
Bár a bizottság elemzői költségvetési költekezéssel számolnak, az államháztartás hiánya még 2019-ben is a 3 százalékos maastrichti küszöb alatt maradhat. Az államadósság is csökkenő pályán áll és ez még a következő két évben várhatóan így is marad köszönhetően az erős GDP-növekedésnek – állapítja meg a bizottság, de azt is hozzáteszi, hogy ez a pozitív trend egy jövőbeli megszorítás nélkül veszélyben van középtávon.
A kockázatok között említik, hogy a munkaerő kínálata hamarosan eléri a korlátait, ami hozzáadódik a már jelenleg is jelentős bérnyomáshoz, továbbá az ingatlanárak is gyorsan növekednek 2014 óta. Emellett a fogyasztói árakra nehezedő nyomás is nőhet, ha a fogyasztás bővülése tovább gyorsul a bérek megugrása, a megtakarítások csökkenése és az erősödő hitelezés következtében.
0 Megjegyzések