Összeállításában a brüsszeli Politico – a magyarországi választások mellett – öt olyan idei voksolást emelt ki, amely meghatározó lehet Európa szempontjából.
Csehország:A cseheké az első jelentősebb megméretés: január 12–13-án, illetve – ha szükséges második forduló – két hétre rá közvetlen elnökválasztást tartanak. A 73 éves Milos Zeman (képünkön) újabb mandátumért indul, és míg a felmérések szerint az első fordulót simán megnyerheti, a másodikban szoros küzdelemre kényszerülhet Jirí Drahos akadémikussal szemben. A voksolás tétje, hogy marad-e Prágában Zeman és Andrej Babis kormányfő Brüsszellel szembeni kritikus tandeme.
Olaszország: A március 4-re kitűzött parlamenti választások a legjelentősebbnek ígérkeznek idén az Európai Unióban. Az erőviszonyok jelenleg kiegyenlítettek három nagy politikai tömb között. A Silvio Berlusconi nevével fémjelzett jobbközép blokk a szavazatok mintegy egyharmadára számíthat, noha maga a 81 éves exkormányfő a közügyektől való eltiltása miatt aligha indulhat listavezetőként. A többi párttal való együttműködést kizáró, EU-szkeptikus Öt Csillag Mozgalmat a második helyre tartják esélyesnek 28 százalékkal, míg a jelenleg kormányzó, balközép Demokrata Párt és szövetségesei a harmadik helyre szorulhatnak a szavazatok mintegy negyedével.
Oroszország: A március 18-i voksolás a világon is az egyik legfontosabbnak számít 2018-ban, noha eredménye aligha kétséges. Az országot 18 éve irányító, ebből 12 esztendőt elnökként jegyző Vlagyimir Putyin a legutóbbi felmérés szerint 68 százalékos támogatottságot élvez az újabb hatéves mandátumhoz. „Legjelentősebb” ellenfelének a 71 éves Vlagyimir Zsirinovszkij ígérkezik: a jobboldali nacionalista politikus a voksok mintegy 7 százalékára számíthat egyelőre. Az orosz ellenzék fő reménységének számító Alekszej Navalnijt kizárták a választási küzdelemből.
Svédország: A skandináv ország azon kevesek egyike az EU-ban, amelyet még szociáldemokrata kormányfő irányít. A szeptember 9-i választás tétje, hogy Stefan Löfven miniszterelnök és pártja újrázni tud-e. A balközép tömb és a Mérsékeltek nevű párt vezette jobbközép szövetség között jelenleg kiegyenlített a versengés.
Lengyelország: Az év vége felé esedékes helyhatósági választások tétje, hogy meg tudja-e szilárdítani hatalmát a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), amely a Fidesz és Magyarország fő szövetségese a Brüsszellel folytatott csatározásokban. A PiS utcahosszal, 45,7 százalékos támogatottsággal vezetett egy év végi felmérésben.
0 Megjegyzések