Másról sem szól már napok óta az amerikai és a nemzetközi sajtó, hogy az Egyesült Államok elnöke vajon tényleg őrült-e.
Hónapokkal ezelőtt egy jó ismerősömmel ebédeltem és azon vitatkoztam, hogy Donald Trump valóban idióta-e. Végül egészen odáig jutott a beszélgetés, hogy eljutottunk az idióta szó görög eredetéig, mely szerint az ókori világban mindenki, aki az államügyekben nem vett részt, vagy szemben áll az állammal, az idióta. Magánember szemben az állammal. Nos ebből a szempontból Trumpra ráillik a kifejezés, mint olyan, aki a rendszeren kívül, üzleti életből érkezett a politika mocskos mezejére. Idióta bizony.
Viszont tekintve, hogy nem az ókori Athén utcáin tweetelgeti üzeneteit, hanem a Fehér Ház ovális irodájából, meglehetősen hibás és egyben kontraproduktív is Trumpot leidiótázni. Egyrészt ő az Egyesült Államok elnöke, akit demokratikus úton választott meg egy ország. Legalábbis annak közel 63 millió polgára mindenképp. Másrészt regnálása első évében munkahelyek tízezreit teremtette meg, a gazdaság a vártnál jobban teljesít, sok előrelépés történt január óta.
De persze itt nem is az a kérdés, hogy Trump jó elnök-e, hanem hogy szellemileg visszamaradott, képtelen, korlátolt eszű-e. Merthogy nagyjából ez az üzenete Michael Wolff újságíró minap megjelent leleplező könyvének.
Annak ellenére, hogy a könyv több állítását már bizonyítékokkal is megcáfolták, a baloldal megerősítést nyert azon tévhitében, hogy Trumpot meneszteni kell alkalmatlansága miatt. Pedig ha valamikor, most már igazán megtanulhatná a demokrata oldal a leckét.
Ha én demokrata véleményformáló lennék (Hála Istennek, hogy nem vagyok az) az Egyesült Államokban, akkor baromira pipa lennék. A Demokrata Párt abba bukik bele, hogy nem hajlandó feldolgozni maga körül a valóságot, hanem egy olyan alternatív világot épített fel maga körül, amit igazából nem képes kontrollálni.
A teljes hazai szórakoztatóiparral, médiával és oktatással a háta mögött a Demokrata Párt nem volt képes legyőzni egy “idióta” fazont. Először azt próbálták elhitetni mindenkivel, hogy ez az egész egy vicc, Trump még a republikánus előválasztáson elvérzik. Majd attól zengett a sajtó, hogy az elnökválasztáson úgy lebőg, hogy csak na. Majd aztán a abszurdabbnál abszurdabb amúgy antidemokratikus narratívát tolva igyekeztek hitelteleníteni a megválasztott elnököt. Később azt vizionálták, hogy összeomlik az ország, Trump belebukik pár hónapon belül az egészbe és vége.
Egy év telt el. És Amerikában továbbra is zajlik az élet. Jól kezelték a természeti csapásokat, nagyobb káosz nélkül rendezték át a külpolitikát és “dübörög a gazdaság”.
A Demokrata Párt leszerepelt. Mégis a sorozatos pofonok ellenére azt próbálják meg elhitetni egy világgal, hogy Trump egy idióta. Kárukra. Az amerikai elnöknek addig jó, amíg az ellenzék egyetlen fegyvere ez.
Trump szokatlan egy figura, meg vicces is. De nem idióta. Ahogyan Kim Dzsongun sem az. Hiába szajkózza a média. Állandóan röhögünk a gyárlátogatásain, meg rakétatesztjein, de a csávó már lassan 6 éve építgeti Koreát és a nagyhatalmak között lavírozva megkerülethetetlen atomhatalmat épített ki. Úgy, hogy közben a koreai nép viszonylag tűrhetően él. (Nincsenek akkora éhínségek, mint Dzsongil idejében. Ahhoz képest előrelépés.) Persze Trump és Dzsongun ég és föld, a közös pontjuk mégis az, hogy van egy olyan mainstream felfogás, amely nem képes felfogni a világ működését, és mindenkit, aki az ideológiájukba nem fér bele leidiótázzák.
S ahogyan a fake news őrületnél, úgy most is feltehetjük a kérdést: Ki is akkor az igazi idóta?
0 Megjegyzések