Az Egyesült Államok megalázó elítélése a múlt héten az ENSZ Közgyűlésében a jeruzsálemi politikája következtében rávilágított arra, hogy Washington lenézi a demokráciát és a nemzetközi jogot, és hogy mennyire elszigeteltté vált Amerika világszerte.
Trump elnök Járuzsálemet, mint Izrael fővárosát elismerő nyilatkozatának elsöprő visszautasítása az ENSZ 128 tagországa részéről egy jelképes esemény, amely jól mutatja, hogy az USA nemzetközi hírneve mekkorát zuhant.
A szabad világ vezetője? Inkább olyan, mint egy rosszindulatú ember, akinek a megalomániás egója már nem tolerálható szinte senki más számára.
Még szoros NATO katonai szövetségesei is Washington álláspontja ellen szavaztak. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország csatlakozott más nemzetközi hatalmakhoz, Oroszországhoz, Kínához, Japánhoz, Dél-Koreához, Indiához és Brazíliához, hogy visszautasítsák Trump e hónap elején hozott döntését Jeruzsálem elismerésével kapcsolatban.
Végül csak hét marginális állam (persze nem tisztelentlenségből) szavazott az USA-val és Izraellel: Guatemala, Honduras, Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Palau és Togo. További 35 ország úgy döntött, hogy tartózkodik, többek között Kanada és Ausztrália, amelyek jellemzően nyíltan támogatják Amerika Közel-Kelet politikáját.
A közgyűlés szavazásának eredménye az Egyesült Államok számára szégyentelen végkifejlettel járt, amikor is Trump elnök azzal fenyegetőzött, hogy megszünteti azon nemzetek pénzügyi támogatását, amelyek az amerikai politikával szembe helyezkednek.
Az ENSZ szavazás előtti napon Trump elmondta: “Több száz millió dollárt, sőt több milliárd dollárt is kapnak, majd ellenünk szavaznak. Nos, ezeket a szavazatokat figyelni fogjuk. Hadd szavazzanak ellenünk. Sokat megspórolunk. Nem érdekel bennünket.”
Ami pedig Trump Fehér Házának duzzogó mantrájává vált, hozzátette: “Nem fognak már minket kihasználni.”
A török vezető Recep Tayyip Erdogan – egy másik kulcsfontosságú NATO szövetséges – elítélte Washington vesztegetési kísérletét mondván, hogy az Egyesült Államok megpróbált “szavazatokat vásárolni“. Felszólította az összes országot, hogy ne adják el demokratikus jogaikat “néhány dollárért“, és tartsák tiszteletben az ENSZ korábbi határozatait Jeruzsálem státuszát illetően, amit az izraeli-palesztin béketárgyalások útján kell rendezni.
Azzal, hogy Trump december 6-án egyoldalúan elismerte Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát, azzal több évtizedes nemzetközi konszenzust borított fel, valamint Washington saját maga meghatározott politikáját, hogy közvetítőként jár el a történelmi kompromisszum megkötésében az izraeliek és a palesztinok között.
A hivatalos amerikai politika hirtelen változása különösen nagy megdöbbenést keltett az arab és muszlim nemzetek között, akik együttesen a világ népességének csaknem egynegyedét alkotják.
A Közgyűlés múlt héten elfogadott állásfoglalása nem kötelező érvényű, ami azt jelenti, hogy nincs kötelező jogi ereje, ezért nagyrészt szimbolikus. Mindazonáltal ez a szimbolizmus olyan változó időkre utal, ahol az Egyesült Államok látványosan kiesett a kegyelemből a világ szemében.
Az Egyesült Államok már a szavazás előtt vadul kijelentette, hogy nem törődik vele, és figyelmen kívül hagyja az eredményt. Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu nagyra becsülte az Egyesült Államok támogatását, és elutasította az ENSZ határozatát, amit “abszurdnak” nevezett.
A múlt hét elején hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a Trump Jeruzsálemi Nyilatkozatát elutasító határozattervezetet, amelyet 14 ülésező tag hagyott jóvá. De Nikki Haley amerikai nagykövet bejelentette országa vétóját, hogy megsemmisítse ezt az állásfoglalást, amely jogilag kötelező erejű lenne.
Haleynek a Közgyűlés felé tett megjegyzései a csütörtöki szavazás előtt rámutattak arra, hogy Washington megveti a demokratikus jogokat. Baljós hangon figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok “megjegyezte a neveket“, és megismételte Trump fenyegetéseit a megtorló intézkedések meghozatalát illetően, megszüntetve a pénzügyi támogatást. Ha a pillantással ölni lehetne, akkor Haley viselkedése ilyen szempontból egyértelműen veszélyesnek tekinthető.
Az amerikai nagykövet egy olyan kicsavart logikát mutatott be, amely legalább annyira arrogáns volt, mint amilyen hibás. Megdorgált minden nemzetet, amely “támadja” az Egyesült Államok “szuverén jogát“, hogy Jeruzsálemet nevezze meg Izrael fővárosaként. A tény viszont az, hogy az Egyesült Államok támadta meg a nemzetközi konszenzust és a Jeruzsálem semleges státuszáról szóló ENSZ határozatokat.
Haley azt is állította, hogy “az amerikai nép akaratát” támadta meg az ENSZ. Ugyanakkor az ő állítását nem támasztja alá semmilyen közvélemény-kutatás. Valójában egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás, amelyet Trump bejelentése előtt novemberben végeztek el, azt mutatja, hogy az amerikai közvélemény nagy többsége – 63 százaléka – ellenez bármely olyan lépést, amely elismerné Jeruzsálemet, mint osztatlan izraeli fővárost.
Tehát, ha valami, akkor az Haley és a Trump adminisztráció az, amely fittyet hány az “amerikai emberek akaratára.”
A palesztin-izraeli konfliktus évtizedek óta minden más kérdésnél jobban megosztja a világ közvéleményét. Az ENSZ-határozatok túlsúlya egy nemzetközi konszenzust mutat a palesztin nemzeti jogok elismerése mellett. Mégis, az Egyesült Államok a múlt héten csapdába ejtette az ENSZ-t, mert elfogult Izraellel szemben.
Amit az Egyesült Államok úgy tűnik nem képes felismerni, az az, hogy az ENSZ-ben a konszenzus a nemzetközi demokráciát tükrözi. Washington megvetése a többségi világnézet felé egy mögöttes megvetésre utal, ami a demokratikus alapelveket és a nemzetközi jogot illeti. A hivatalos amerikai hozzáállás az, hogy ha nem támogatod az álláspontunkat, függetlenül attól, hogy mennyire vitatható az adott helyzet, akkor a véleményed nem érvényes.
A múlt hét azonban megmutatta, hogy Washington erkölcsi tekintélye mennyire megromlott. Még a szövetségesek és ellenségek között is volt közös álláspont, amikor elutasították Washington egyoldalú álláspontját. Szaúd-Arábia és a szunnita Arab-öböl államok is felsorakoztak Irán és Szíria mellé, hogy elutasítsák az amerikai álláspontot Jeruzsálemmel kapcsolatban.
Az amerikai fejlesztési segélyek nagy kedvezményezettjeit sem hatotta meg a pénzügyi büntetéssel való fenyegetés: Afganisztán, Egyiptom, Irak, Pakisztán csatlakozott a szegény afrikai országokhoz, Etiópiához, Kenyához és Nigerhez, hogy visszautasítsák Washingtont. A háború és éhínség sújtotta Jemen is az Egyesült Államok ellen szavazott.
A Közgyűlés, amely túlnyomó részben visszautasítja az amerikai politikát nem csak azt mutatja, hogy Washington mennyire kilóg a sorból. Azt is mutatja, hogy egyre több állam hajlandó nyíltan megtagadni Washington terrorizáló taktikáját.
Ironikus módon, Trump elnök a múlt héten korábban jelentette be az újonnan közzétett Nemzeti Biztonsági Stratégiájában: “Ismét Amerika vezeti a világot.”
Aláírása a baljóslatú dokumentumon azt vallja: “Alapító elveink az Egyesült Államokat a legnagyobb erők közé helyezték a történelemben … A világon nemzetek és egyének csodálják, amit Amerika képvisel. Az embereket egyenlően kezeljük, és értékeljük és támogatjuk a jogállamiságot.”
Az ilyen magasztos állítások csak az amerikai hatalom lázas képzeletében igazak.
Valójában Amerika erőteljes előítéletei egyre inkább nevetséges álnokságnak bizonyulnak, amely rettenetesen ellentmond a borzalmas, hülye viselkedésének.
Volt idő, amikor az Egyesült Államok fontos pozíciót töltött be a globális vezetésben. Az önmagát globális hatalomnak tekintő országot mindig túlbecsülték, de mindig ott volt a látszat Washington állításainak megjelenésében és hitelességében.
Washington most úgy hangzik, mint egy szánalmas, megtévesztett önimádó, amit a saját, kifejezett megvetése tesz nyilvánvalóvá a demokratikus jogok, a szólásszabadság és a jogállamiság terén.
A múlt héttől az ENSZ Közgyűlésében az Egyesült Államok már nem világelső. Sokkal inkább olyan, mint egy gonosz állam, amelynek káprázatos nagyságát a vesztegetés, a megfélemlítés és a fenyegetés sápadt tettei rontják meg. Egy zsarnok, akinek lejárt az ideje.
A legbeszédesebb az, hogy Washington fenyegetéseinek és a “nevek megjegyzésével” való megfélemlítésnek már nincsen hatalma. A fenyegetéseket a legtöbben csak blöffnek és erőtlennnek tartják egy olyan szuperhatalom részéről, amely lassan, de biztosan elhalványul. (1)
(1) – https://www.rt.com/op-edge/413989-israel-jerusalem-un-trump/
0 Megjegyzések