Októberben az Ausztriában dolgozó magyarok száma minden más ország polgárainál jobban, majdnem 4200 fővel csökkent, ez azonban a szezonalitás miatt nem túl meglepő. Egy év leforgása alatt így is a magyarok száma nőtt a legjobban, bár a románok és az Ázsiából származók – sokan köztük menekültek – is nagyon igyekeznek. Még nem tudni, a formálódó koalíció mit lép a külföldiekkel kapcsolatban.
Alpesi szomszédainknál már majdnem minden ötödik munkavállaló külföldi állampolgár.Az utóbbi, októbertől októberig eltelt egy évben szépen, 78 ezer fővel nőtt az Ausztriában foglalkoztatott dolgozók száma, és minden tizedik, 7860 személy magyar állampolgár volt – derült ki az osztrák társadalombiztosítottak szövetsége, a Hauptverband adataiból. Ezzel a magyarok száma nőtt leginkább egy év alatt, még ha az összes volt jugoszláv utódállamot együtt számoljuk, akkor is csak 7580 fő volt a déli szomszédok létszámának növekedése. A román állampolgárok száma 6554 fővel nőtt.
Az Ázsiából érkezettek, köztük menekültek, például a szírek, afgánok, irakiak, irániak, pakisztániak, egy év alatt 6064 fővel tudtak többen elhelyezkedni. (A statisztikában ők nincsenek megkülönböztetve országok szerint.) Az afrikai állampolgárságú alkalmazottak 1303 fővel lettek többen egy év alatt.
Ausztriában a nemrég tartott választások után folynak a koalíciós tárgyalások a nyertes jobbközép ÖVP és a szélsőjobboldali FPÖ között. Az ÖVP vezetője, Sebastian Kurz és az FPÖ-vezér, Heinz-Christian Strache a Kurier szerint a múlt héten, a tárgyalások harmadik hetében is csak részeredményekről tudtak beszámolni, mint a biztonsági terület. (A rendőrségtől nagy tömegben nyugdíjba vonulók pótlásáról és egy terrorizmus-ellenes központ létrehozásáról, például.)
Szigorúbb állampolgárság, kevesebb segély
A fő törésvonalak egyike változatlanul a bevándorlás. Szigorítanák az állampolgárság megszerzését, hat év helyett a menekültek csak tíz év tartózkodás után nyújthatnák be kérelmüket. Erősítenék a kiutasítások rendszerét, maximálnák a menekülteknek járó segélyeket is. (Korlátoznák számukra a “Mindestsicherung” nevű minimális segély összegét.)
A munkacélú bevándorlást is korlátoznák, például felülvizsgálnák a hiányszakmák listáját, amely az EU-n kívülről érkezett dolgozók egy részének munkavállalását könnyíti meg. Várható, hogy az EU-n belülről érkező dolgozók helyzete is romlik majd, Sebastian Kurz kampányígéretének megfelelően azt mondta: ne a nekik legmegfelelőbb szociális rendszert, hanem a legmegfelelőbb munkaügyi és adórendszert válasszák ki a dolgozók az EU-n belül.
Korábban arról volt szó, hogy segélyeket csak azoknak fizetnének ki, akik legalább öt évig Ausztriában tartózkodtak. Hogy ennek az ígéretnek mi lesz a sorsa, még nem világos, egyelőre nem számoltak be megyegyezésről.
0 Megjegyzések