Egységes európai álláspont kellene arról, milyen büntetést kapjanak az Iszlám Állammal kapcsolatba kerülők – jelentette ki a hirado.hu-nak Póczik Szilveszter.
A héten folytatódott F. Viktor és társa Sz. Dániel terrorcselekmény előkészülete miatt indult büntetőpere. A zárt ajtók mögött folyó eljárásról mindössze annyi derült ki, hogy ezúttal az igazságügyi elmeorvos szakértőket hallgatták meg. A szakemberek fent tartották korábbi véleményüket, amely szerint bár mindkét fiatalember labilis idegrendszerű, de nincs a büntethetőségüket kizáró egészségügyi ok.
A hirado.hu az ügy kapcsán megkereste Póczik Szilvesztert, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársát. A kutató hangsúlyozta, egyik vádlottról sem mondható az, hogy az iszlám hit melletti elkötelezettség okán akart volna az Iszlám Államhoz csatlakozni.
– Mi vezethette akkor erre őket?
– Azt gondolom, két – fogalmazzunk így – meglehetősen alacsony kulturális szintből érkező fiatalemberről van szó, akik egyfajta kalandot kerestek az ISIS-hez történő csatlakozásban. Az iszlám vallást nem ismerik, a Koránt nem olvassák, tájékozatlanok. Nem túlzás kijelenteni, igazából azt sem tudták, mit cselekszenek. E réteg tizenéveseinek egy részére ugyanakkor az is jellemző, hogy egyfajta sajátos világban élnek, amelyben keveredik a való élet és a virtualitás. A háborúról például olyan kép élhet bennük, mintha az egy számítógépes játék lenne, ahol a játékosoknak több élete van. Az ISIS által kínált pénz és a saját maguk által is kilátástalannak tartott életük pedig arra sarkallhatta őket, hogy így próbáljanak szerencsét. Ez természetesen nem menti fel őket a büntetés alól, hiszen, ahogy a szakvélemény is megállapította, mindkét fiatalember beszámítható, tehát büntethető.
– Azért ugye, többnyire nem ez a jellemző az Iszlám Államhoz csatlakozókra?
– Vannak a profi zsoldosok, akik pusztán a pénzért vállalják a háborút, hiszen nekik ez a munkájuk. Sokakat azonban az iszlám hit motivál. A korábban az Egyesült Államokban megfigyelhető jelenség, amely szerint sokak számára az iszlám hit egyfajta lázadás a fennálló rend ellen, mára Európában is elterjedt. A mi világunk az ő szemükben ez egy hazug, hamis világ, amelynek ők egyébként is csak a perifériáján kaphatnak helyet. Ezzel szemben viszont ott van az iszlám hit, a maga rendszerével és előírásaival. Ha csatlakoznak az Iszlám Államhoz, ott nemcsak e rend szerint élhetnek, hanem elismert és fontos tagjai lehetnek az ottani közösségnek. Számos már Európában született, de iszlám vallási környezetben felnőtt fiatalt motivál ez. Az Iszlám Állam ráadásul nemcsak a nevében állam, területe van, felépített vezetői struktúrája, és ami talán a legfontosabb, sokak számára vonzó állameszméje, amely magában foglalja a világuralom végső célkitűzését is. Ismerősnek tűnik, nem? A 20. század mindkét totalitárius diktatúrájára, a bolsevizmusra és a fasizmusra is kijelenthetjük mindezeket. Azt mondhatjuk tehát, hogy az Iszlám Állam e kvázi vallási alapú diktatórikus államberendezések egyenes folytatása, a totalitarizmus harmadik hulláma.
– Ennek ellenére mostanában rengeteg egykori ISIS-harcos tér vissza Európába.
Igen, de rendkívül nehéz megállapítani azt, hogy kit mi motivál a visszatértekor. Valóban megbánta, kiégett és emiatt jön haza, vagy esetleg alvó ügynök, aki majd egyszer csak megkapja a feladatát. Salah Abdeslam például, mint kiderült a migrációs hullámmal érkezett terroristákat szállított Magyarországról tovább szülőhelyére, Franciaországba, ahol szerepet játszottak a több mint 120 halálos áldozatot követelő párizsi merényletben. Úgy tudjuk, hogy az Iszlám Állam a hozzá csatlakozó külföldiektől általában azonnal elveszi a személyi irataikat, vagy azt maguk semmisíti meg. Így az onnan visszatérők vagy hamis papírokkal vagy a migránsokkal együtt mozogva tudnak újra Európába beutazni. Az eddigi tapasztalatokat leszűrve sajnos azt kell mondanom, hogy az egyre több visszatérő harcos valószínűleg a szélsőségesek számát gyarapítja és növeli a terrorveszélyt Európában.
– Ha valakiről hivatalosan is kiderül, hogy kapcsolatba került az Iszlám Állammal, milyen büntetésre számíthat?
Erre sajnos nagyon nehéz válaszolni, hiszen nincs semmiféle erre vonatkozó hivatalos álláspont vagy irányelv Európában. Ahogy az mostanában Európában szokás, különböző nézetek csatáznak egymással. Alapesetben büntetőeljárás és súlyos büntetés vár rájuk a terrorcselekményekben való részvételért vagy a terrorizmus támogatásáért. Egyes brit kormánypolitikusok szerint még a hazatérésük előtt le kell őket vadászni, ami gyakorlatilag a likvidálásukat jelenti, ez azonban minden, csak nem jogállami megoldás. Van olyan elképzelés is, hogy semmiféle büntetést ne kapjanak, sőt a visszatérőket különböző reintegrációs programokkal kell támogatni. Egyetértek azzal, hogy egyénileg és differenciáltan kell kezelni a kérdést, de nem hiszem, hogy a büntetőjogi eszközöktől el lehet tekinteni, hiszen a társadalom biztonsága az elsődleges szempont. Lehetőség szerint ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a menedékérők között visszatérő harcosok vagy alvó ügynök bújjanak meg. Nagyon sürgősen ki kellene alakítani egy egységes európai álláspontot ebben a kérdésben. Nemcsak a visszatérők, hanem egyáltalán az Iszlám Állammal kapcsolatot keresők esetében is. A terrorizmustól leginkább fenyegetett Nyugat-Európában sincs egységes joggyakorlat, a cselekmények súlyától és a bíróság megítélésétől függően kaphat valaki akár évtizedes börtönbüntetést, vagy megúszhatja súlyosabb szankció nélkül.
– Ön szerint megjósolható, hogy a két magyar fiatal milyen büntetést kaphat?
Semmiképpen sem. Folyamatban lévő büntetőeljárásról nyilatkozni nem is szabad. A büntetést a Btk-ban meghatározott büntetési tételek keretei között a független magyar bíróság határozza meg. Amikor az ítélet jogerőssé válik, akkor tudunk majd biztosat.
0 Megjegyzések