Több mint négy évtizedes szolgálat után nyugdíjba vonult Bali Zoltán békéscsabai masiniszta. A jeles esemény mi mással lehetett volna teljesebb, mint az utolsó vonatutat megkoronázó zenés búcsúztatóval.
Lufikkal, élő zenével, és a kollégák körében már hagyománynak számító ceremóniával várták Bali Zoltán masinisztát csütörtök délután Békéscsabán, hogy együtt intsenek búcsút a vasútnál töltött éveknek és a megannyi emléknek, amit e szakma kínál.
A csütörtöki eseményt teljes titoktartás övezte: a szakembernek fia és annak felesége, Klaudia szervezte a meglepetést, miközben Zoltán javában zakatolt a megyeszékhely felé. Hogy a búcsúzkodással egybekötött köszöntés még örömtelibb legyen, a vágányt, amelyre a Budapestről Békéscsabára tartó szerelvény befutott a masinisztával, színes lufikkal díszítették fel, s egy harmonikást is segítségül hívtak.
A meghatódottság természetesen nem maradt el: a mozdonyról lelépve családja mellett kollégái is egyesével gratuláltak az utolsó vonatútját is sikerrel teljesítő Bali Zoltánnak, amit a háttérben felcsendült Hungária-örökzöld, az Elől ül a masiniszta című nóta igyekezett még teljesebbé tenni.
– Stílusosan az egyes vágányra “kértük a vonatot”, hogy ezzel is emlékezetesebbé tegyük a délutánt – mondta a Beol.hu-nak Bali Klaudia. A fiatal nő elmondta, szabadságot vettek ki, hogy mindent időben tudjanak intézni, férjével ugyanis Pest megyében élnek, a csabai köszöntés tehát – lényegében – dupla meglepetés volt.
– Eljött, aminek el kellett jönnie – így fogalmazott kérdésünkre Bali Zoltán. Szerényen, meghatódottan, és nem kevésbé meglepetten, mikor azt kérdeztük: milyen érzés 42 esztendőnyi vonatozással a háta mögött búcsút inteni a síneknek és a robogásnak?
Kérdésünkre elmondta, az, hogy ennyi időt szentelt szakmájának, abban nagy szerepe volt a vonatozás iránti szenvedélyének és kollégáinak is. – Nagyon szerettem masinisztának lenni – tette hozzá a most már nyugdíjas Bali Zoltán.
0 Megjegyzések