Szándékos betelepítéssel, az éghajlatváltozással és felgyorsult világunkkal számos nem honos faj telepedett meg a Kárpát-medencében az elmúlt bő száz évben, a folyamat megállíthatatlannak tűnik. A legnagyobb számban természetesen növények és rovarok jelentek meg, de jelentősen gazdagodott többek között a hal- és madárfauna is.
Az inváziós fajok többsége ártalmatlan, azonban vannak olyan özönfajok, melyek megváltoztathatják a korábbi ökológiai viszonyokat, így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és komoly gazdasági károkat okozhatnak. Elég csak az Észak-Amerikából behurcolt parlagfüvet említeni, melynek pollenjei augusztustól októberig csak Magyarországon emberek százezreinél okoznak meglehetősen kellemetlen allergiás tüneteket.
A rovarok közül is számos olyan faj jelent meg hazánkban, melyek igen jelentős gazdasági kárt okoznak. Legismertebb talán a Mexikóból származó krumplibogár, mely már hosszú évtizedek óta keseríti a magyar gazdák életét. Újabb jövevény az Eurázsiából idekerült gyapjaslepke, melynek hernyói az elmúlt évtizedben, több esetben teljes erdőket rágtak tarra. A nagy károkat okozó behurcolt fajokra általában jellemző, hogy nem rendelkeznek természetes ellenségekkel, így gyakorlatilag csak a rendelkezésükre álló táplálék szab gátat szaporodásuknak.
Megjelentek az emberre is veszélyes fajok
A déli szomszédinknál már nagy számban megjelent az ázsiai tigrisszúnyog. Várhatóan az elkövetkező évtizedekben már Magyarországon is tömegesen fog felbukkanni. Elsősorban déli megyéink lesznek kitéve az új jövevény inváziójának. Sajnos ez az emberre is igen veszélyes szúnyogfaj napközben is aktív, és olyan trópusi betegségeket terjeszthet, mint a sárgaláz, dengue-láz, vagy a chikungunya-láz.
Az tigrisszúnyogot valószínűleg gumiabroncsokat szállító hajók hozták be Európába. A szúnyogok ugyanis még Ázsiában petéket raktak a gumiabroncsok belsejében felgyülemlő esővízbe, a kikelt rovarok pedig aztán életképes kolóniát hoztak létre és elszaporodtak. Rendkívül könnyen alkalmazkodó fajról van szó, mely az éghajlatváltozásnak köszönhetően viszonylag rövid idő alatt hatalmas területeket tudott meghódítani. Az Origó az új jövevénnyel kapcsolatban megkereste Ócsai Lajost, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezetője, aki szerint Magyarországon az ázsiai tigrisszúnyog jelenleg csak kis létszámban van jelen. Viszont sajnos bármikor terjeszthetnek trópusi betegségeket: Ha például valaki egy délkelet-ázsiai országban tigrisszúnyogcsípés révén megfertőződik, és hazahozza a betegséget, akkor összetalálkozhat hazai tigrisszúnyogokkal, amelyek megcsíphetik, és tovább terjeszthetik a kórt. Erre sajnos közelmúltban is több példa volt Dél-Európában. Az ázsiai tigrisszúnyog volt felelős a francia szigeten La Réunion-ben 2005-2006 szeptemberében kirobbant Chikungunya-járványért. A vérszívó akkor többszázezer embert fertőzött meg, 248 pedig belehaltak a betegségbe. 2007-ben pedig az olaszországi Ravenna tartományban regisztráltak kétszáz megbetegedést.
Már mérgező növényünk is van
Idén nyáron, már Magyarországon is megjelent a kaukázusi medvetalp, amely égési sérüléseket, súlyosabb esetben akár vakságot is okozhat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már kaszálni is kellett.
A növény nedvének a bőrre kerülésével, vagy akár csak érintésével okoz heves bőrgyulladást, hólyagosodást, égési sérüléseket, amelyeket ha megtapasztalunk, mindenképpen orvoshoz kell fordulnunk, egyes vélemények szerint a növény nedve akár bőrrákot is okozhat. Sajnos nagyon igénytelen növényről van szó, melyet meglehetősen nehéz kipusztítani. Hiába kaszálják le, néhány héten belül új hajtást hoz. Gyakorlatilag csak a gyökerének kiásásával lehet kiirtani.
alfahir.hu
0 Megjegyzések