Ezt teszi majd Brüsszel ha Magyarország elveszti a kvótapert és továbbra sem fogad be migránsokat

A papírforma szerint elutasítja majd szeptember 6-án az Európai Bíróság a magyar és a szlovák keresetet a kötelező menekültkvóta ügyében, de a közelmúltban éppen két hasonló témájú ügyben az Európai Bíróság a főtanácsnoki indítvánnyal ellentétes álláspontra helyezkedett – hívja fel bírósági forrásai alapján a bomba meglepetésre a figyelmet beharangozó anyagában a Bruxinfo.

Amint azt már mi is megírtuk: szeptember 6-ra tűzte ki az ítélethirdetést az Európai Bíróság abban az ügyben, amelyet Magyarország és Szlovákia kezdeményezett 2015 végén a 2015. szeptember ideiglenes, de kötelező érvényű menekültáthelyezés kérdésében, amelynek végrehajtása azt jelentené, hogy Magyarországnak 1294 menekültet kellene átvállalnia Görögországtól és Olaszországtól. A főtanácsnoki indítvány azt javasolta, hogy utasítsa el a felperesi keresetet a bíróság, erről bővebben itt írtunk.

A mai beharangozó cikk szerint részben a főtanácsnoki indítvány tartalma (amely tételesen “szétszedte” a magyar és szlovák felperesi keresetet), részben a bírósági ítélethirdetés szokatlanul gyors megtörténése (a főtanácsnoki indítványtól az ítélethirdetésig alig egy hónap telik el) utal arra, hogy elbukhatja a két felperes a keresetet. Az ítélethirdetési sietséget az is indokolhatja, hogy így még elvileg tiszta jogi helyzetet lehet teremteni, hiszen a menekültáthelyezési döntés végrehajtását elvileg 2 évre korlátozták, így tehát az most szeptember végén lejárna.

• Az egyik szerint a Bíróság igazat adhat a két kormánynak, és ebben az esetben Magyarország mentesülhet a kötelező áthelyezés végrehajtása alól, de még ebben az esetben is két variáció van. Az egyik szerint a Bíróság az egész határozatot cakkul-pakkul megsemmisíti, és ebben az esetben az eddigi menekültáthelyezések jogszerűsége is megkérdőjeleződhet, a másik szerint éppen a jogi zűrzavar elkerülése végett a Bíróság úgy is dönthet, hogy a megsemmisítés nem visszamenőleges hatályú, viszont ezentúl nem kell alkalmazni.
• A másik, nagyobb esélyű forgatókönyv szerint, ha a Bíróság az alperes EU-Tanácsnak ad igazat, akkor hazánknak végre kell hajtania az ítéletet. Ekkor az ügy még egyszer megjárhatja a Bíróságot, mivel az Európai Bizottság is beperelte Magyarországot azért, mert nem hatja végre az eredeti kvótadöntést. Ebben a második perben nagyon valószínű, hogy a szeptember 6-i döntéssel összhangban lévő döntés születik, de nagy eséllyel csak a jövő tavaszi magyar parlamenti választások után lesz meg a döntés.
• Az elmarasztaló második döntés után a Bizottság várhatóan fel fogja szólítani Budapestet, hogy meghatározott határidőn belül tegyen eleget az ítéletnek, de ha ennek a magyar kormány nem tenne eleget, akkor Brüsszel formailag egy újabb kötelezettségszegési eljárás elindításával pénzbírság kiszabását kérvényezheti az Európai Bíróságtól. Ebben javasolhatja büntetésként egy akár tízmillió eurókban mérhető átalányösszeg és egy periodikus (féléves rendszerességű) pénzbírság kiszabását.

A lap megjegyzi: a büntetés mindaddig érvényes, amíg a tagállam meg nem felel a bíróság ítéletének, de ha a tagállam még ezek után sem lenne hajlandó változtatni a magatartásán, akkor a jogi eszközök kimerülnek és politikai szintre kerül az ügy, amelyhez hasonlóra eddig még nem volt precedens az EU gyakorlatában.

Orbán Viktor kormányfő korábban azt nyilatkozta, hogy a magyar kereset elutasítása esetén sem tenne eleget az eredeti kvótahatározatnak, de a lap megfigyelőkre hivatkozva azt írja: egy bírósági ítélet végrehajtását megtagadni “nem lenne elegáns és bölcs dolog”. A bírósági ítélet végrehajtásában ugyanakkor még lehet mozgástér, amit a kormány adott esetben kihasználhat.