A USS Stethem a Triton-szigethez közel haladt el, amely a Paracel-szigetek részét képezi. A szigetcsoportot Kína, illetve több más ország is magának követeli. Kína az esetre válaszként katonai hajókat, illetve vadászrepülőgépeket küldött a szigethez.
Mindez órákkal azt megelőzően történt, hogy Doanld Trump amerikai elnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott telefonbeszélgetést, amelynek során a kínai állami televízió híradása szerint a kínai elnök szóvá tette, hogy bizonyos „negatív tényezők” érintik az amerikai-kínai kapcsolatokat. A Fehér Ház az azonos témában kiadott közleménye ugyanakkor nem tért ki arra, hogy az incidensről beszélt-e a két vezető – ehelyett csak annyi szerepelt abban, hogy a kínai és az amerikai elnök „megerősítette elkötelezettségét” a Koreai-félsziget nukleáris leszerelésével kapcsolatosan.
Az Egyesült Államok ismételten figyelmeztette Kínát a vitatott tengeri területek megszállása és agresszív követelése miatt, Peking azonban úgy véli, szuverén joga van ahhoz, hogy az érintett területeken így tegyen.
Egy vasárnap kiadott közleményében a kínai külügyminisztérium megerősítette azokat a jelentéseket, amelyek szerint a USS Stethem a Kína által követelt vízterületre hajózott. A hadihajó a Fox News szerint 12 tengeri mérföldön belül volt a Triton-szigettől, amikor az Egyesült Államok állítása szerint a hajózás szabadságát biztosító műveleten vett részt.
Mindez azért fontos, mert az ENSZ szabályai szerint a partszakasztól 12 tengeri mérföldig lehetőség nyílik arra, hogy az érintett országok maguknak követeljék a tengeri területeket. Az pedig, hogy ezen a határon belül hajózott az amerikai hadihajó, arra utalhat, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el Kína területi követeléseit.
Kína közölte, hogy „minden szükséges módon megőrzi nemzeti szuverenitását és biztonságát”, egyben azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szándékosan éleszti fel a térségben a problémát, mikor Kína és a környező országok „lenyugodtak, és a helyzet javult”. Az érintett szigetet Kína mellett Vietnam és Tajvan is magáénak követeli, ezen felül Kína más területek kapcsán a régió több országával is vitában áll.
Az Egyesült Államok a „túlzott követelésekre” reagálva egy olyan műveletet folytat, amellyel állítása szerint a szabad hajózást és légi közlekedést biztosítaná a vitatott területek környezetében. Trump hivatalba lépése óta a fent részletezetten kívül egy alkalom volt, amikor hasonló módon 12 tengeri mérföldön belül hajóztak egy vitatott zátonyhoz – akkor a Mischief zátony közelében haladt el a USS Dewey. James Mattis amerikai védelmi miniszter ezt az esetet követően azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fogadja el, hogy Kína militarizálja a mesterséges szigeteket a régióban.
A két, nagyrészt lakatlan szigetlánc, a Paracel-szigetek, illetve a Spratly-szigetek kapcsán kialakult területi vitában Kína, Vietnam, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Malajzia egyaránt igényt tartanak a területek egy-egy részére, a legnagyobb területet azonban Kína követeli, mivel meglátása szerint több évszázados joga van ezekhez a tengeri régiókhoz.
A régió egyébként egy fontos hajózási útvonal része azon felül, hogy jelentős halászterület is, továbbá feltehetőleg olaj- és gáztartalékok is találhatóak itt.
0 Megjegyzések