A Visegrádi négyeknek le kell küzdeniük a hadiiparuk lemaradását.
Rengeteg még a kérdőjel a közelmúltban beharangozott Európai Védelmi Alap körül – hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Ugyanakkor annyi biztos, hogy az alap egyik ágának számító kutatási keretre 2019 végéig 90 millió eurót (27,8 milliárd forint) különítettek el, az idei évre 25 millió eurót. Brüsszel 2020 után évi 500 millió euróra emelné a program büdzséjét a tervek szerint.
Emellett a másik ág, a „képességfejlesztési keret” lehetővé tenné, hogy a tagországok uniós társfinanszírozással és gyakorlati támogatással, a költségcsökkentés jegyében együttesen szerezzenek be bizonyos eszközöket. Utóbbira 2019-2020-ban összesen 500 millió eurót fordítanának, ezt ezután évi egymilliárd euróra növelnék, ami a várakozások szerint a nemzeti finanszírozás szintjén évente ötmilliárd eurót tudna mozgósítani.
Ez a visegrádi négyek problémája
A hírrel kapcsolatban Nógrádi György kiemelte, hogy az egyik forrását ezeknek a beruházásoknak átcsoportosítással oldanák meg. „Gyakorlatilag itt kezdődik a V4-ek problémája, ahol attól félünk, hogy olyan pénzeket vonnak el védelemre, amelyeket eddig a V4-ek fejlesztésre szántak.” A másik bevételi forrás pedig a tagállamok befizetéseiből jönne – tette hozzá.
Beszállhatnak akár magyar cégek is
A biztonságpolitikai szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy ezeket a tendereket nagy valószínűséget a nagyok (Németország és Franciaország) nyerik, de kisebb országok vállalatai is beszállhatnak a kiírások jellegének köszönhetően. Ennek kell Magyarország céljának is lennie – tette hozzá.
Az kérdés, hogy hogyan készülnek fel a V4-ek a lemaradás behozására. A meglévő állami cégeket fejlesztik vagy olyan kkv-k jönnek létre, melyek néhány pici területen be tudnak törni az európai hadiipar területére – vázolta a lehetséges forgatókönyveket Nógrádi György.
Forrás: hirado.hu
0 Megjegyzések