Zuckerberg és csapata tart a pénzügyi következményektől
A WirtschaftsWoche német gazdasági hetilap által ismertetett közlemény szerint a tervezet „teljességgel jogellenes” és „alkalmatlan” a gyűlöletbeszéd és az álhírek elleni harcra. A törvény ráadásul „szembemegy az európai joggal, adatvédelmi és jogállamisággal kapcsolatos problémákat vet fel, továbbá figyelmen kívül hagyja az egyes államok törvényhozási kompetenciáját”.
A Facebook úgy gondolja, hogy a kérdésben nem neki, hanem az államnak van felelőssége: „Egy jogállamnak nem lenne szabad saját mulasztását és felelősségét magánvállalatokra hárítania. A gyűlöletbeszéd és az álhírek megjelenésének megakadályozása, illetve az ellenük folytatandó harc közfeladat, amelybe az államnak nem szabad beleavatkoznia.”
A Facebook emiatt közös, európai megoldást követel, s elutasítja a „nemzeti magánakciókat”. Zuckerbergék természetesen tartanak a pénzügyi következményektől is, amennyiben elfogadják a törvényt. „A büntetés nagysága nem áll arányban a szankcionált viselkedéssel” – áll az állásfoglalásban. A Bitkom ágazati szövetség becslése szerint évi 530 millió euró folyhat be a Facebook és más közösségi oldal megbírságolásából.
Egyébként számos emberi jogi csoport, tisztviselő és testület is bírálta Maas törvénytervezetét. Attól tartanak, hogy túl gyorsan ültetik majd át a gyakorlatba, anélkül, hogy figyelmesen áttanulmányoznák az egyes eseteket. Problémás az is, hogy a törvény mekkora hatalmat ruház majd magánvállalatokra a gyűlöletbeszéd megítéléséhez, végső soron a szólásszabadság korlátozásához.
0 Megjegyzések