Kettős gyilkossággal gyanúsítanak egy 15 éves tatabányai fiút. A vád szerint két hajléktalant ölt meg április 30-án. Bár a fiú beismerte a két gyilkosságot a bíróság előtt, a körülmények nagy része tisztázatlan, és az indítéka sem ismert. Tettéért akár tíz év börtönbüntetést is kaphat. Nem ő volt az egyetlen gyerek az elmúlt években, akit emberöléssel gyanúsítottak.
A tatabányai kettős gyilkosság esetében is csak találgatni lehet, a 15 éves gyanúsított beismerő vallomásában nem mondta el, miért ölte meg a két hajléktalant. Bár kiemelkedik a hírek közül, az ő esetét nem lehet páratlannak nevezni: az elmúlt évtizedben számos olyan gyilkosság történt, ahol az elkövető kiskorú vagy fiatalkorú volt. Ezek közül – a tatabányai esetet leszámítva – egyetlen olyan volt, amikor a gyilkos egyedül ölt, olyanra viszont még nem volt példa, ahol az elkövetők több emberrel is végeztek.
Még hetekig élt, miután felgyújtották és megerőszakolták
A magyar kriminalisztika történelmének egyik legkegyetlenebb gyilkosa Kurai András, becenevén Muki. 2006 nyarán egy ismerőse bízta meg azzal az akkor 15 éves Andrást, hogy kísérje haza Pénzes Henriettát Makóra a hajnali órákban. Kerékpárral indultak útnak, de András – azóta is tisztázatlan szándékkal – a Makó melletti királyhegyesi úton bántalmazni kezdte a lányt, és rövid dulakodás után megerőszakolta.
Az eset után egy fához kötözve hagyta az elhagyatott területen a lányt, órákkal később pedig visszament, és miután látta, hogy Henrietta él még, benzint locsolt rá, amit meggyújtott. András elmenekült, viszont csodával határos módon az áldozat túlélte a másod- és harmadfokú égési sérüléseket, és másfél kilométert gyalogolt, amíg rá nem találtak. Henrietta eszméleténél volt még reggel is, amikor a mentők kiértek, el tudta mondani, mi történt, három héttel később viszont belehalt sérüléseibe.
A Népszabadságnak egy makói, környéken élő azt mondta, András ellen már korábban is eljárást folytattak súlyos testi sértésért, de akkor még nem volt 14 éves, tehát nem volt büntethető. Családi problémákkal is küzdött, édesapja gyerekkorában öngyilkos lett
Egy délvidéki magazin szerint Andrást is megvizsgálta egy mentőápoló a gyilkosság napján, akit tanúként hallgattak ki. A mentős több, 24 órán belül szerzett sérülést vett észre András felsőtestén. A gyilkossággal vádolt fiú azt mondta, sérüléseit akkor szerezte, mikor anyjával dulakodott.
Henrietta nagymamája viszont biztos benne, hogy András nem egyedül volt, vagy nem is ő volt az elkövető. Tavaly készítettek vele egy interjút.
Mi történt azóta?
Fél évre rá a Délmagyar.hu oldalnak beszélt az esetről András. Azt mondta, fel sem fogta az egészet, de arra nem tért ki, és az ítélet után sem derült ki, hogy tudatmódosító szer hatása alatt állt-e a gyilkosság hajnalán. Azt mondta, Henrietta szexet kezdeményezett vele, utána pedig aggódott, hogy esetleg a lány ezt elmondja a barátjának. A 160 centis, 42 kilós András ekkor vált erőszakossá. Egy 2008-as tévéinterjúban viszont a nemi erőszakot már tagadta, és azt mondta, bocsánatot sem kér a történtek miatt.
Az is kiderült, hogy hatodik osztályos volt, mikor ez történt, és a büntetése alatt szeretné folytatni általános iskolai tanulmányait.
Hónapokkal később a bíróságon is beismerő vallomást tett, 2007-es tárgyalása során pedig tizennégy év fegyházbüntetésre ítélték. Lopás miatt volt már büntetve korábban, ezért halmozott büntetést kapott, de ez még nem volt jogerős.
Az ügy másodfokra emelkedett, és 2009 elején a jogerős ítélet végül tizenöt év lett. A Blikk az ítélethirdetés után egy K. István nevű tanúról írt, aki néhány nappal az elsőfokú tárgyalás előtt autóbalesetben életét vesztette, és megkérdőjelezhette volna András szerepét a gyilkosságban. Ezzel igazolhatta volna azt, amit Heni nagymamája gyanított.
András jó magaviselete esetén, feltételesen már jövőre szabadulhat Szegedről. Következő nyáron bíróság elé áll, hogy eldöntsék, le kell-e töltenie büntetésének utolsó három évét is. Az utóbbi években nem volt fegyelmi tárgyalása, de azóta is a szigorúbb fegyházban őrzik, nem börtönben, tehát nem változtattak a státuszán. A Délmagyar két hete Makón járt, és megkérdezte András szomszédjait, mit gondolnak erről: azt mondták, örülnének, ha a most 25 éves férfi máshol keresne magának lakást, félnek tőle. András a börtönévek alatt édesanyját is elvesztette, korábbi házukban most a nővére lakik családjával.
A hajdúnánási tragédia
A 14 éves N. Zsolt és a 15 éves K. Attila rendszeresen eljártak a Hajdúnánás melletti Keleti-főcsatornához strandolni Attila évfolyamtársával, Kulisz Árpáddal. Így történt 2010. augusztus 18-án is, viszont Zsolt és Attila korábban már belekeveredtek egy biciklilopásba, és Árpád tudott az esetről. A két fiú attól félt, hogy Árpád a rendőrségre megy a hírrel, ezért mielőtt elindultak volna, egyikük elhozott otthonról egy konyhakést, és azzal a zsebükben találkoztak a mit sem sejtő Árpáddal. Először a lakásához indultak, viszont csak a nővérét találták otthon. Szandra, a nővére felhívta az édesanyjukat, hogy Árpádot meg akarják verni, ezért az anya telefonon figyelmeztette a fiút, hogy ne menjen sehova, de Árpád nem hallgatott rá, úgyhogy ki is mentek a Keleti-főcsatornához.
A strandolás eleinte ugyanúgy indult, ahogy szokott, de Zsolt és Attila váratlanul erőszakossá vált, és kést rántottak, mikor Árpád egy pillanatra nem figyelt. A vád szerint először a torkát vágták el, aztán mélyen a hátába szúrtak. Árpád holttestét a közeli stég alá rejtették, búvárok másnap találták meg a Keleti-főcsatornában. A gyilkosság fényes nappal, délután 2 és 3 óra között történt.
Mi történt azóta?
Bár Árpád édesanyjának azt állították, nem is találkoztak a gyilkosság napján a fiúval, a rendőrségen már beismertek mindent. Azzal indokolták a gyilkosságot, hogy Árpád halálosan megfenyegette őket egy lopott bicikli miatt. Már két héttel előtte eltervezték, hogyan végezzenek vele. Miután beismerték tettüket, együttműködtek a rendőrséggel, elvezették őket a Keleti-főcsatornához, ahol történt az eset. Egyvalamiben viszont különbözött a vallomásuk: mindketten azt állították, hogy a másikuk vágta el Árpád torkát, és magukra vállalták a szúrást. Az augusztus 26-ai temetésen több százan búcsúztak el az áldozattól.
A Népszabadság néhány napra rá egy „Zöldfülű pszichopaták” című beszámolót adott ki, ahol interjút készíttek Árpád édesanyjával is.
Éles András, Hajdúnánás akkori polgármestere szerint Zsolt és Attila rendezett családi körülmények között éltek. Ráadásul nem csak azért rázta meg a várost az eset, mert az elkövetők gyerekek: Hajdúnánáson akkor már 35-40 éve nem volt gyilkosság – mondta a polgármester. Zsolt általános iskolás volt, Attila pedig középiskolás, mindketten büntetlen előéletűek, bár Zsolt nem sokkal azelőtt töltötte be 14. életévét. Attila a Népszabadság szerint nem sokkal a gyilkosság előtt többször is eltűnt otthonról, napokra. Bár a polgármester rendezettnek írta le családi állapotát, a Pacsirta utcában élők ezzel nem értettek egyet, problémás családnak látták őket.
A jogerős ítéletre két évet kellett várni. Egyikük 13 év, másikuk 8 év 10 hónap, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztést kapott. Súlyosbító körülmény volt, hogy Árpádnak esélyt sem adtak az életben maradásra, és hogy az eszköz különösen veszélyes volt. Attila a szirmabesenyői fiatalkorúak börtönébe került.
A hajdúnánási esetet egy 2008-as kaposvári gyilkossághoz hasonlítják, ahol két másodikos gimnazista azzal indokolta osztálytársuk megölését, hogy „idegesítette őket”.
Híres rockzenészt is megtámadtak
A Metallica-számokat játszó Magnetica zenekar basszusgitárosa, Hemela Péter éppen hazafelé sétált Pesterzsébeten egy találkozóról 2008. december 4-én. Másnap külföldi turnéra indultak volna a zenekarral, ezt beszélték meg az Éva Presszóban, de néhány utcával arrébb Pétert egy 16 éves és egy 13 éves fiú szólította meg a Kossuth Lajos utca és a Mártírok útja sarkán lévő buszmegállóban. Pénzt kértek tőle, de Péter nem adott nekik, ezért kést rántottak, és halálra szúrták az 45 éves férfit. Holttestére egy autós talált rá. A zenészt két gyermeke, és élettársa várta otthon.
Mi történt azóta?
A 16 éves fiút letartóztatták. 2009 januárban a Fókuszban azt mondták, a 13 éves fiú vállalta magára a késelést, ő viszont életkora miatt nem büntethető.
Annak ellenére, hogy az összeállításban eddig ő a legfiatalabb gyerek, aki beismert egy gyilkosságot, és az áldozat egy ismert rockzenész, az eset meglepően keveset szerepelt a médiában. A rendőrség hónapokkal később sem tájékoztatta gitáros családját, és az újságírókat sem arról, mi lett a fiúk sorsa. Az elkövetők most 24 és 21 évesek lehetnek. Az ő esetük további kérdéseket is felvet: mivel a 13 éves fiú ismerte be a késelést, büntethető korban lévő társa enyhébb büntetéssel is megúszhatta az esetet. Mielőtt azonban a korhatárról írnék, nézzünk két olyan gyilkosságot, ahol egyik elkövető sem volt még büntethető.
Ica néni és a gyerekek
Lak egy alig hatszáz fős falu Borsod megyében. Aki nem a környéken élt, nagy eséllyel nem is hallott még a kis településről egészen 2011 januárjáig. Egy hétfő reggelen holtan találták laki otthonában a 81 éves Ica nénit. A faluban sok a komfort nélküli ház, de Ica néni halálát mégsem kihűlés okozta: a rendőrség négy 12-13 éves fiút gyanúsított a gyilkossággal, Józsit, Máriót, Ricsit és Tibit.
Dulakodásra, rablásra utaló jelek nem voltak a házban, de a nyomozók már az elejétől fogva lehetségesnek tartották az idegenkezűséget. Úgy tudták, a faluban hetek óta szórakoznak azzal a gyerekek, hogy bemásznak a házak kertjeibe, lekapcsolják a villanyórát, és elfutnak. A gyerekek a kihallgatáskor ezt be is ismerték, a rendőrség pedig megalapozottan gyanúsította őket azzal, hogy szóváltásba keveredtek Ica nénivel és ezt követően olyan súlyos sérüléseket okoztak neki, amibe az idős néni belehalt.
A négy fiút egy miskolci intézetben helyezték el. Ketten közülük értelmi fogyatékosok, sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó iskolába jártak. Gaskó Bertalan, a Borsod megyei rendőr-főkapitányság sajtósa elmondta: a gyerekek életkoruk miatt akkor sem büntethetőek, ha bebizonyosodik róluk, hogy ők voltak Ica néni gyilkosai.
A buzitai gyilkosság
Buzita egy határ menti felvidéki falu, többségében magyarok lakják. A kassai járáshoz tartozik, Borsod megyével határos. 2009 szeptemberében itt egy 12 éves fiú és 13 éves társa P. Imrére támadtak rá saját házában, és halálra verték. A fejét, nyakát, és a végtagjait ütötték egy ismeretlen tárggyal. Felsőtestén négy vágott sebet is találtak – írta az Új Szó. A férfi végül agysérülései miatt vesztette életét. A gyilkosságot azzal indokolták, hogy a férfi nem fizetett nővérük szexuális szolgáltatásáért.
A rendőrség őrizetbe vette a fiúkat, akik beismerték a gyilkosságot. Ők sem kaphattak semmilyen büntetést – a szabály ugyanis Szlovákiában is hasonló, mint Magyarországon. 14 év alatt ott sem büntethető senki, gyilkosságért sem. (A korhatárt 2005-ben vitték le 15 évről.) Egy héttel a gyilkosság után az Új Szó már azt írta, a fiúk szabadlábon vannak, a polgármester pedig dühös.
Hatékony-e a korhatár, és hogy működik a rendszer máshol?
Felmerül a kérdés, hogy hatékony-e a jelenlegi törvény, ami 12 éves kortól büntet különösen súlyos esetekben (például emberölés), kevésbé súlyos esetekben pedig 14 évtől.
Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium korábbi államtitkára 2007 nyarán nyújtotta be azt a javaslatot, hogy súlyos, életellenes bűncselekmény esetén a 12-14 év közötti elkövetőt is el lehessen ítélni. Azt is elmondta, hogy a gyermekkori bűncselekmények kétharmadáért felelős a 12-14 éves korosztály, de javaslatát nem fogadták el.
Néhány hónappal később Horányi Miklós, a Szegedi Főügyészség főügyésze beszélt erről a Délmagyarnak. Kádár Gáborral, a Szegedi Városi Bíróság elnökhelyettesével közösen azt mondták, ez a rendszer nem tartja vissza a gyermekbűnözés terjedését, mert az elkövetők tisztában vannak azzal, hogy nem fogják felelősségre vonni őket a koruk miatt.
2008 elején jött a következő nagy hulláma a téma iránti érdeklődésnek. Január 10-én néhány órán belül egy gyilkosság és egy késelés történt a Blaha Lujza téren, és a tértől nem messze lévő középiskolában. Előbb egy 17 éves ifi bokszoló bántalmazta osztálytársát olyan súlyosan, hogy az áldozat belehalt sérüléseibe, néhány órával később pedig egy tíz év körüli fiú combon szúrt egy járókelőt a zenelejátszójáért. Az utóbbi esetnek óriási visszhangja volt a sajtóban, de a büntethetőség korhatára akkor még nem változott.
Az új Büntető Törvénykönyv 2013. júliusi hatályba lépésekor viszont már a Kondorosi által felvázolt módon változott meg a korhatár: különösen súlyos esetekben 12 évre szállította le a kormány, és ebbe beletartozik az emberölés is.
A büntethetőség korhatára szinte országról-országra változik még Európán belül is. Svájcban és az Egyesült Királyságban már tízéves kortól büntethető egy gyerek. Franciaországban is sokáig ez volt a szabály, de 2007-től már 13 év lett a korhatár. A Magyarországgal szomszédos országokban 14 év a jellemző.
Forrás: Tizenéves gyilkosok – a legmegrázóbb magyar esetek
0 Megjegyzések