Tizenkétezer doboz illegális gyógyszer, 118 millió forint értékben – erre a „zsákmányra” egy bolgár kamion utánfutójában bukkantak a NAV munkatársai nemrég.
És ez csak csepp a tengerben: a gyógyszerhamisítás ma már világszerte négyszer-ötször jövedelmezőbb, mint a kábítószerbiznisz, évente 250 milliárd dolláros forgalmat produkál és több mint 100 ezer ember halálát okozza. A tavaly lefoglalt hamis medicinák legnagyobb része daganatos megbetegedések elleni szer, az AIDS-et elméletben gyógyító pirula, illetve cukorbetegségekre használt tabletta volt - írja a vasarnapihirek.hu.
Alkotóelemeik között találtak nehézfémet, útburkolat- és ipari festéket, fagyállót, valamint téglaport is. De veszélyt nemcsak a hamis gyógyszerek jelentenek, hanem az illegálisan forgalmazottak is, azaz azok, amiket Magyarországon nem engedélyeztek. Illetve az is komoly gondot okoz, amikor teljesen legális gyógyszereket írnak fel – csak éppen nem az orvos teszi ezt, hanem manipulált recepttel szerzik meg a medicinákat. Hogy miképp lehet ilyesmihez jutni, annak többféle módja van.
„Eleinte sima vízzel, aztán különböző vegyi anyagokkal »mosták le« a recepteket és »írtak fel« például vérnyomásgyógyszerek helyett pszichotróp szereket.
A mennyiségeket is gyakran átírták, például ha egy gyógyszerből van 30-as és 100-as kiszerelés is, akkor egyszerű (volt) átjavítani a nagyobb mennyiségre. Ez pláne akkor volt könnyű, ha az orvos eleve csúnyán írt. De a receptek fénymásolása is divatos volt még tíz éve. Régen az üres vények nagyon sokat értek, üzleteltek is vele, ma már bizonyos gyógyszerek kiváltása csak személyi igazolvánnyal lehetséges” – meséli név nélkül egy orvosi forrásunk. Mióta már géppel nyomtatják a recepteket, kód is van rajtuk, jóval nehezebb a receptek hamisítása. A bevezetni kívánt e-vény még inkább megszűrné a nem valódi vényeket, és sokkal nehezebbé tenné a velük való üzletelést. Pedig az most sem könnyű.
Azért akad, aki megpróbálja. A Rivotril minden idők legnagyobb „slágerterméke” a feketepiacon. Egy 100 darabos csomag 150 forint, ami a feketepiacon akár 1-2 ezerért is elkel. Így aztán sokan kereskednek vele ma is: informátorunk szerint például egy hajléktalan, akinek van közgyógyellátása, felíratja, kiváltja és a többszöröséért eladja.
Mivel évekkel ezelőtt egyes patikákban feltűnően nagy volt a forgalom bizonyos gyógyszerekből, ma már a patikákat is ellenőrzik. De már a gyógyszertárak is jobban figyelnek: ha valaki gyanúsan gyakran megy bizonyos típusú gyógyszerért, akkor akár meg is tagadhatják a szer kiadását azzal az indokkal, hogy az éppen kifogyott. A patikusnak – bár feladata lenne ellenőrizni a receptek hitelességét – módja csak arra van, hogy megnézze a számítógépes rendszerben: az ötjegyű azonosítószám valóban ahhoz az orvoshoz tartozik, akinek neve a recepten szerepel. Nem egyértelmű, gyanúsnak tűnő recept esetén a gyógyszerész egyeztethet az orvossal. A drogambulanciákon felírt gyógyszereket csak bizonyos patikákban lehet kiváltani, illetve általában ezen drogprevenciós központok is csak 1-2 gyógyszertárral vannak kapcsolatban, pont a nyomon követés miatt.
Persze más a helyzet akkor, ha a patikus maga a gyógyszerbűnöző. Épp a közelmúltban zártak be a hatóságok fél tucat patikát, ugyanis feketén kereskedtek – és többek között Svédországba szállítottak gyógyszereket. Alapvetően két módszerrel dolgoztak ezek a gyógyszertárak. Egyrészt – mivel a gyártók és a nagykereskedők pontosan nyilvántartják, hova milyen medicinát szállítottak – papíron raktáron tartották a megrendelt árut, csak épp a „pult alól” eladták. A másik módi az volt, hogy üres recepteket szereztek, és orvosi pecséteket hamisítottak – például krumpliból.
(Az orvosi pecsét számát a valós receptekről lekoppinthatták.)
A háziorvosok általában 5-10 ezres tételekben rendelik a recepteket, a „csomag” általában két hét alatt érkezik meg. „Napi 350-400 receptet írok. Ha netán elfogyna, akkor biankó receptet használok, ami helyettesíti az igazit, de persze rá kell írni az orvos minden adatát” – mondja Komáromi Zoltán háziorvos.
A pro família recept az orvosi diplomával rendelkezőknek jár, akik így, megkötés nélkül, írhatnak fel készítményeket családtagjainak – egy aneszteziológus például bármilyen antibiotikumot. De mindenképpen belső könyvelést is kell vezetni, amit egy esetleges ellenőrzés esetén az OEP utódja, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) részletesen végignéz.
Ugyanakkor, teszi hozzá informátorunk, egy sima vényköteles Algopyrint neki, orvosként ugyanúgy csak receptre adnak ki, mint bárki másnak.
Manapság ritka a pecsét- és a vényhamisítás.
„Nagyjából olyan gyakran élnek vissza orvosok a receptjeikkel, mint ahogy egy rendőr betörést követ el. Évente csak néhány eset történik, a lopásnak egy nagyon bonyolult módja, ugyanis nagyon könnyű lebukni” – teszi hozzá Komáromi doktor. Ez egy zárt rendszer: az orvos összes azonosító adata rajta van a recepten. Amit öt évig kell megőriznie a patikáknak, ez a saját felelősségük és a tárolást is maguknak kell megoldaniuk. Minden, vényen szereplő adat – a betegé és az orvosé is – a hatósághoz kerül, aminek automatikusan működő számítógépes szűrőprogramja jelzi, ha visszásságot észlel, például, ha ugyanannak a betegnek rövid időn belül a sokadik pszichiátriai gyógyszert írták fel, vagy ha egy orvos irreálisan sok receptet adott ki.
Minden visszaélés kockázatos, a lebukás szinte garantált, hiszen az adatok a NEAK-hoz futnak be: ha egy gyógyszertár él vissza recepttel, akkor a működési engedélyét kockáztatja és az okozottkár többszörösét kell kártérítésként fizetnie. Míg az orvosnak nemhogy egy szándékos csalás, hanem egy egyszerű tévedés esetén is kártérítést kell fizetnie, aminél a tb-támogatás jogtalanul kialakult összegét veszik alapul. Súlyos esetben az orvost akár eltilthatják a foglalkozásától, de ilyen az utóbbi években nem fordult el – legalábbis vényprobléma miatt.
0 Megjegyzések