Másfél év bizonytalanság után újra megmutatta magát a Zemplénben élő hiúz a WWF Magyarország kameráján keresztül.
A korábbi, 2015 végén rögzített videó óta sem nyomok, sem felvételek nem adtak egyértelmű jelet az állat hogylétéről – a kutatók aggodalmára. Idén tavasszal előbb vadászok látták, a most közölt felvétel pedig kétséget kizáróan igazolja, hogy a macskaféle köszöni, jól van.
A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta működik együtt a nagyragadozók kutatásában. Azóta újabb és újabb fotókkal, videókkal sikerül alátámasztani a faj jelenlétét.
A hazánkban őshonos hiúz és farkas nemcsak tekintélyt parancsoló urai az erdőknek, de valóban fontos szerepük van az erdei életközösség fenntartásában. A ragadozók jelenléte következtében megváltozik a növényevők viselkedése, létszámuk a természetes szintre csökken, ami lehetőséget ad az erdőnek a megújulásra.
A hazánkban őshonos hiúz és farkas nemcsak tekintélyt parancsoló urai az erdőknek, de valóban fontos szerepük van az erdei életközösség fenntartásában. A ragadozók jelenléte következtében megváltozik a növényevők viselkedése, létszámuk a természetes szintre csökken, ami lehetőséget ad az erdőnek a megújulásra.
Van remény
Magyarországon az Északi-középhegység ad lehetőséget arra, hogy egykor eltűnt nagyragadozóink a környező országokból visszatérhessenek. Mind a hiúz, mind a farkas egyedszáma ma már tíz és húsz közé tehető, amely reménykeltő növekedést jelent, de még mindig igen alacsony érték, így az állomány egyelőre nem tekinthető stabilnak.
– A WWF Magyarország célja, hogy a védett fajok állományáról minél többet megtudjunk, hogy megfelelő védelmet biztosíthassunk számukra – fogalmazott Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. – Emellett nagyon fontos, hogy szemléletformálással felkészítsük a társadalmat a ragadozók jelenlétére. Újra meg kell tanuljuk, hogyan tudunk békében együtt élni ezekkel az állatokkal, hiszen ez nemcsak az ő érdekük, de a miénk is, mivel a nagyragadozók nélkül erdeink természetes egyensúlya megbomlik.
A zempléni hiúzt legutóbb 2015. december 31-én rögzítette egy kameracsapda. Ezt követően sem nyomok, sem további kamerafelvételek nem árulkodtak a jelenlétéről.
– Mivel a hiúzállomány nem stabil hazánkban, így minden egyes egyed nagy figyelmet kap – mondta Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója. – Ha hónapok telnek el nyomok nélkül, akkor sajnos a legrosszabbra is fel kell készülnünk. Az illegális kilövés visszatérő problémát jelent a nagyragadozókra nézve. Ez az eset azonban szerencsés fordulatot vett. Az állat az új felvétel alapján úgy tűnik, remekül érzi magát.
A kamerán látható, a Zemplénben élő hiúzról vélhetően 2010-ben készültek az első felvételek. Szabó Ádám nagyragadozó-kutató azóta figyeli és kíséri az útját.
– Idén április végén vadászok jelezték, hogy hiúzt láttak a Zemplénben. A kameracsapda-felvételeket ezután begyűjtöttem, és a videó megerősítette, hogy az állat épen és egészségesen járja az ösvényeket erdei élőhelyén – számolt be Szabó Ádám. A hiúzok védelméért bárki sokat tehet havonta akár már néhány gömb fagylalt árával, egy szimbolikus örökbefogadáson keresztül, ide kattintva.
0 Megjegyzések