A brigád és brigádvezető szót sérelmezik egy formanyomtatványon egy megyei múzeum közmunkásai a munka ünnepén. A minisztérium szerint nem kell cserélni a kifejezéseket.
Brigád megnevezése és brigádvezető – olvasható annak a formanyomtatványnak a rubrikáiban, amit a munka ünnepe előtt pár nappal egy megyei múzeumból küldtek szerkesztőségünkbe. Az intézményekben nemrég rendszeresített munkanaplót minden egyes kulturális közfoglalkoztatott tevékenységéről ki kell tölteni nap mint nap – tette hozzá az ismeretlen levélíró. A túlzott adminisztrációt már megszokták, az újabb űrlapot is meg fogják. Azt viszont sérelmezik, hogy ezekkel a szocializmusban elkoptatott kifejezésekkel degradálják őket.
Megkérdeztük a formanyomtatványt szétküldő Magyar Nemzeti Múzeumot. Zsurki Attila gazdasági igazgató többek között azt válaszolta, hogy az űrlapot a jövő márciusig tartó közfoglalkoztatási programban használják. Intézményüknél – tevékenységének jellege miatt – a brigádvezető megnevezés nyilvánvalóan nem értelmezhető. A formanyomtatványon ott szerepel a brigádvezető mellett a munkairányító, és náluk az a megfelelő megnevezés.
A közfoglalkoztatást koordináló Belügyminisztérium kommunikációs főosztályának válaszából az is kiderül, hogy nem véletlenül használják a kifejezéseket. Fogalmazásuk szerint a brigád szó napjainkban is használatos nemzetközi szó, amely az olasz nyelvből terjedt el. Jelentése együtt dolgozók csoportja, illetve egy adott feladat teljesítésére egyesült dolgozói csoport. A brigádvezető az adott csoport tevékenységét irányító, ellenőrző személy. Hozzáteszik, hogy az iratmintán munkavezető/brigádvezető megnevezés szerepel, mert a közfoglalkoztatási programokban dolgozók többsége brigádokba szerveződve végzi tevékenységét. Ezért a Belügyminisztérium nem tervezi a munkanapló módosítását.
Kossuth-díjat is kaptak
– Nekem is az az érzésem, hogy a szocializmushoz kötődik erősen a brigád és a brigádvezető, de lehet, hogy csak mert ezzel a korszakkal foglalkozom – segített rendet vágni a kifejezések között Miklós Péter, a vásárhelyi Emlékpont igazgatója. A történész megjegyezte, úgy tudja, ma is létező fogalmak munkahelyi pozíciókra, de tömegesen a szocializmusban alkalmazták kisebb, fizikai munkára szervezett egységre. Akinek picit magasabb volt a végzettsége, azt a párt az ötvenes években brigádvezetőnek nevezte ki, csak később választhattak a brigádtagok maguk közül. Május 1-jére és november 7-ére rendszerint brigádversenyeket hirdettek; a legeredményesebbek elkönyvelhették a brigádnaplójukba, hogy állami kitüntetést, munka érdemrendet, sőt elő-
fordult, hogy Kossuth-díjat kaptak. Marjanucz László, a szegedi egyetem docense emlékeztetett, a rossz összefüggését a kifejezés a szocializmusnak köszönheti, de jóval korábban, már az 1890-es évektől használták például a kubikos bandára. A történész szerint nem foglalt, de rossz ízű szó.
Forrás: delmagyar.hu
0 Megjegyzések