Nőnapi különkiadásunkat kezdjük azzal, hogy egy eset kapcsán rávilágítunk, mennyi érdekes dilemmát vet fel majd napjaink átalakuló, bocsánat, üdítően sokszínűbbé váló Nyugat-Európája.
Ezzel a problémával egy 17 éves birminghami bakfis találkozott, akit egy utcai zenész láttán némileg elkapott a lendület és meglehetősen provokatívan táncolni (szakszóval twerkelni) kezdett a barátjával meg a zenésszel. A jelenetet valaki felvette a mobiljával és felrakta az internetre, ahol a muszlim közösség néhány tagja nem az integrációs sikertörténetet látta meg a jelenetben. „Meg kell ölni a hülye ribancot” – idézhetnék egy jellemző véleményt és anélkül, hogy venném a jogot arra, hogy megítéljem más kultúráját, csak annyit mondanék, talán kicsit szigorú szavak ezek.
[embedded content]Valószínűleg így gondolta ezt filmünk főszereplője is, aki védekezésképpen egy könnyes interjúban kért bocsánatot, saját mentségére felhozva, hogy bolond, azaz mentális problémai vannak: „azt hiszem, nem vagyok teljesen oké. Korábban depressziós is voltam, s csak két hónapja kezdtem el gyakorolni a vallásomat. Elnézést kérek a tiszteletlenségemért minden hidzsábot hordó nőtől és lánytól, tanultam a hibámból, soha nem csinálok többé ilyet”.
Az ügy, remélem, ezzel a muszlim közösség részéről is lezártnak tekinthető, ha mégsem, akkor nem marad más megoldás, mint felállítani az iszlám és a twerkelés viszonyának kutatására egy gender szakok professzoraiból és imámokból paritásos alapon kiválasztott bizottságot - írja a valasz.hu.
Ha érdekesnek találtad a bejegyzés, kérjük oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
0 Megjegyzések