A szakértők szerint a törés miatt egy kisebb országnyi darab fog leválni a jégpáncélról. Ez akár már néhány hónapon belül is megtörténhet.
A hatalmas repedés nagyjából 175 kilométer hosszú, néhol 460 méter széles.
A MIDAS (Michigan Institute for Data Science) szakértői úgy vélik, a leszakadás napokon, de akár éveken belül is megtörténhet. Mégis sokkal valószínűbb, hogy az egész csak hónapokon kérdése, mivel a jégtömb már csupán 20 kilométernyi szakaszon kapcsolódik a Larsen C-selfjéghez. Visszafojtott lélegzettel nézzük– ismerték el a kutatók
A repedésről még február 8-án készített egy videót a BAS (British Antarctic Survey), miközben repülőgépről gyűjtöttek adatokat a selfjegek elemzésén dolgozó tudósoknak. A jármű eszközeivel többek közt a tömb mélyének hőmérsékletét mérték meg.
Azok a gleccserkutatók, akik a Larsen C-selfjég alatti tengerfeneket tanulmányozzák, általában magán a jégfelületen hoznak létre tábort. Most azonban igen közelinek és veszélyesnek tűnik a leválás, ezért a szakértők inkább ingáznak a BAS antarktiszi tábora, a Rothera Kutatóközpont és a helyszín közt.
A Larsen C a többi selfjéghez hasonlóan egy, a partról a tenger fölé benyúló jégtömeg. Mivel ezek a darabok eleve a víz felett lebegnek, leválásuk nem jár a tengerszint emelkedésével. A selfjegek eltűnés ugyanakkor felgyorsíthatja a szárazföldet takaró hó- és jégállomány olvadását.
Paul Holland, a BAS szakértője szerint a jégleválás egy természetes folyamat, így van rá esély, hogy a Larsen C-selfjég stabil marad, ezért később visszanöveszti a most elvesztett tömböt.
Az sem lehetetlen viszont, hogy a mostani darab túl nagy lesz, és eltűnése instabilitást okoz. Ez növelheti annak a kockázatát, hogy a jövőben újabb és újabb táblák váljanak le.
Sajnos egyelőre nem tudni, hogy milyen hatással lesz a repedés. A szakértőknek meg kell várniuk a leszakadást, csak ezután tudják majd elvégezni azokat a vizsgálatokat, melyek alapján megjósolhatják, hogy mi is vár a Larsen C-selfjégre - írja a 24.hu.
0 Megjegyzések