Újratárgyalják egy kilenc év börtönbüntetésre elítélt koszovói szerb politikus ügyét

Oliver Ivanovic koszovói szerb politikus ügyének újratárgyalását rendelte el csütörtökön egy helyi fellebbviteli bíróság, és ezzel egyben megsemmisítette az Európai Unió jogi és igazságügyi missziójának (EULEX) bírósága által egy évvel ezelőtt meghozott ítéletet, amely háborús bűnök, egyebek mellett gyilkosság miatt kilenc év letöltendő börtönbüntetést rótt ki a politikusra.

A fellebbviteli bíróság döntését a politikus ügyvédje erősítette meg a szerb sajtónak.

Oliver Ivanovicot tavaly januárban háborús bűnök elkövetésében bűnösnek mondta ki a bíróság, mert bizonyítottnak találta, hogy a férfi 1999 áprilisában, a koszovói konfliktus idején Kosovska Mitrovica déli részén részt vett albánok egy csoportjának meggyilkolásában, ugyanakkor egy másik, 2000-es gyilkosság és gyilkossági kísérlet vádjában ártatlannak találta. 

Az EULEX bírói testületének elnöke, Roxana Komsa az ítélethirdetéskor elmondta, hogy 1999 áprilisában a szerb erők tisztogatási akciókat szerveztek Kosovska Mitrovica albánok lakta részében, több albán családot elüldöztek otthonukból, a férfiakat külön választották a nőktől és a gyerekektől. Abban az időben Ivanovic a félkatonai alakulatok tagja volt, kék egyenruhát és fegyvert viselt, tisztában volt azzal, hogy az akció albán civilek elüldözésére és meggyilkolására irányul, és önként lépett fel, tudva, hogy gyilkosságra lehet számítani. Az ítélet szerint nem lehetett viszont megállapítani, hogy Ivanovic a szerb félkatonai erők vezetőjeként vagy a szerb rendőrök főnökeként lépett-e fel.

Nebojsa Vlajic ügyvéd csütörtökön kijelentette, a fellebbviteli bíróság nem tudta teljes bizonyossággal megerősíteni, hogy Ivanovic tudott a háborús bűnökről, ahogy azt sem, hogy részt vett volna a megszervezésükben, vagy egyenesen ő adott volna rájuk parancsot. 

A politikus pere több mint egy évig tartott. A férfit 2014 januárjában, a koszovói önkormányzati választások kampányának idején vették őrizetbe, az eljárás ideje alatt házi őrizetben volt, és többször is éhségsztrájkot tartott, végig ártatlannak vallotta magát. Szabadlábra helyezéséről egyelőre nem született döntés, ügyvédje azonban jelezte, hogy kérvényezni fogja szabadon bocsátását az újratárgyalás idejére. 

Koszovót túlnyomó többségében albánok lakják, de a szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tartják a területet. Az 1998-99-es koszovói háború végén a NATO 78 napon át tartó légicsapásokkal távozásra kényszerítette a területről a jugoszláv hadsereg és a szerb rendőrség egységeit, Koszovót pedig az ENSZ ideiglenes igazgatása alá helyezték. A koszovói konfliktusban több mint tízezer ember vesztette életét, zömmel albán nemzetiségűek, de szerbek, romák és mások is voltak a halálos áldozatok között. A terület 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és Koszovót továbbra is déli tartományának tartja. Szerbián kívül Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam - Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus - sem tartja független országnak Koszovót, míg a világ több mint száz állama szerint a terület önálló. Koszovóban az 1999-es légicsapások óta NATO-vezetésű békefenntartók állomásoznak.

Oliver Ivanovic - a koszovói Szociáldemokrata Párt (SDP) vezetője - volt az első magas beosztású helyi szerb politikus, aki ellen az EULEX bírósága az albánok ellen elkövetett háborús bűnök miatt eljárást indított.

MTI