Évtizedeken keresztül állandó vendégei voltak a magyar filmesek a világ legrangosabb díjátadójának. Sorozatunkban sorra vesszük a legnagyobb sikereket a hét végi gálára készülve - írja a blikk.
A magyarok közül a tavaly elhunyt Zsigmond Vilmos operatőr volt a legjobb barátságban az Oscarral: munkássága alatt négyszer jelölték, a Harmadik típusú találkozások, A szarvasvadász, A folyó és a Fekete Dália című filmekben mutatott lenyűgöző munkájáért. Az aranyszobrocskát azonban csak egyszer nyerte el, 1977-ben a Harmadik típusú találkozásokért, amit Steven Spielberg rendezett. A forradalmi történet, a menőnek számító látványvilág eredménye hatalmas szakmai és közönségsikert jelentett az alkotóknak.
Zsigmond Vilmos (†85) jelentős utat tett meg, amíg az USA-ban befutott művész lett. 1955-ben operatőrként végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A veszéllyel dacolva, kis 8 mm-es kamerájával végigdokumentálta az 1956-os forradalom eseményeit, majd novemberben Kovács László operatőrrel – táskájukban a nyersanyaggal – elhagyták Magyarországot. A felvételek bejárták a világsajtót, és óriási szerepük volt abban, hogy a „Nyugat” tudomást szerzett a budapesti eseményekről. A magyar operatőr Steven Spielberggel már a kezdetektől fogva együtt dolgozott, aki teljesen rábízta magát Zsigmond elképzeléseire. Együttműködésük a Harmadik típusú találkozások című produkcióban teljesedett ki. Az operatőr szerint azonban ez az űrlényes mozi volt az egyik legnehezebb munkája.
– Azt határoztuk el, hogy sok fényt fogunk használni az űrhajókhoz, ezzel jelezve, hogy az ő technikai fejlettségük sokkal előrébb van, mint a miénk. Emiatt nagyon sok lámpára volt szükség, amire nem volt keret a költségvetésben. Ötször annyi világítóberendezésre volt szükségünk, mint amennyi volt. Ez persze nem tetszett a producereknek, ki kellett találni valami köztes megoldást – mondta az Origónak adott 2015-ös interjújában, amelyben kitért arra is, hogy miért nem beszéltek Spielberggel évtizedekig. Az Oscar-díj-kiosztón ugyanis a magyar operatőr nem fűzte bele köszönőbeszédébe a rendezőt, és ezért egészen 2004-ig megszakadt köztük a jó kapcsolat.
– Hibát követtem el. Az igaz, hogy nagyon sok nehézségen kellett túltennem magam a forgatáson, és sokszor le akartak váltani a film alatt, csak senki nem vállalta el helyettem a fényképezést. De nem mondanám azt, hogy bosszúból csináltam. Véletlenül történt így. Volt egy előre eltervezett köszönőbeszédem, leírtam pár dolgot, hogy miket mondanék, ha véletlenül én nyerném az Oscart. Amikor aztán felléptem a pódiumra, izgalmamban vagy örömömben elfelejtettem mindent. Azt hittem, Spielberg is megkapja a magáét. Nagy disznóság volt, hogy csak én kaptam Oscart a filmért – vallotta be Zsigmond.
Az első magyar rendezői Oscar
Kertész Mihály, avagy Michael Curtiz 1944-ben minden idők egyik leghíresebb mozija, a Casablanca rendezéséért kapta meg elsőként a magyarok között a legjobb rendezésért járó díjat. Kertész ekkor már évek óta az Egyesült Államokban élt és alkotott.
0 Megjegyzések