A vetések többsége gyengén fejlődött Hajdú-Biharban, a hosszan tartó nagy hideg miatt pedig tovább romlott a helyzet.
Erről számolt be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) térségi elnöke Debrecenben, évindító sajtótájékoztatóján. Szabó Sándor elmondta: bár a kárfelmérések még nem kezdődtek meg, az őszi vetések 50 százalékos állapotban lehetnek. Hajdú-Bihar megyében ősszel 52,2 ezer hektáron vetettek őszi búzát, 1450 hektáron rozst, több mint 15 ezer hektáron őszi árpát, 6700 hektáron tritikálét, 5300 hektáron pedig őszi káposztarepcét – sorolta a kamarai elnök. Az őszi búza vetésterülete csökkent a megyében, ennek – Szabó Sándor szerint – jövedelmezőségi okai vannak. Ugyanakkor nőtt a napraforgó és a lucerna vetésterülete Hajdú-Biharban.
Üdvözölte ugyanakkor, hogy a hajdú-bihari és a szabolcs-szatmár-beregi agrárgazdasági kamarák kezdeményezésére az idén megkezdődik, és a jövő évi mezőgazdasági szezon kezdetére elkészül az országos hatókörű jégeső-elhárító rendszer, amihez a NAK a Vidékfejlesztési operatív programban 1,8 milliárd forint forrást nyert. A rendszeri kiépítésétől az elmúlt években a gyümölcsösöket sújtó jelentős jégkárok mérséklődését várják a gazdák – mondta a szakember.
Szabó Sándor tájékoztatása szerint a beruházás során több mint ezer talajgenerátort helyeznek el az országban, amelyek, ha jégfelhőket észlelnek, ezüstjodid molekulákat juttatnak a légtérbe. Ezek a molekulák mesterséges jégmagvakat képeznek, így a nagyobb méretű jégszemcsék helyett sokszorta több, de jóval kisebb méretű jégszemcsék keletkeznek, amelyek a felhőből lehullva jó eséllyel elolvadnak még a földet érés előtt – magyarázta a kamarai elnök.
A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a falugazdászoktól a kockázatok felmérésében, a meglévő biztosítás felülvizsgálatában és új megkötésében is segítséget kérhetnek a termelők.
- Amikor megteszik a területalapú bevallásukat, akkor már ott, a helyszínen kérhetnek a falugazdásztól ajánlatot arra, hogy milyen kategóriákban, milyen csoportokban, milyen növénybiztosítást lehet kötni – közölte Szabó Sándor.
MTI
MTI
