Szerbia nem áll el attól a szándékától, hogy kérje a francia hatóságoktól Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnök, az 1998-99-es koszovói háború egyik gerillaparancsnokának a kiadatását - jelentette ki Nela Kuburovic szerb igazságügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján Belgrádban a szerb kormány rendkívüli ülését követően.
Haradinajt a francia hatóságok a múlt szerdán vették őrizetbe, és a bíróság elrendelte, hogy mindaddig őrizetben kell maradnia, amíg meg nem érkezik a hivatalos szerb kiadatási kérelem. Miután ez megtörtént, elengedték, ám a döntés értelmében Franciaországban kell maradnia, amíg a bírák végleges döntést nem hoznak a kiadatására vonatkozó kérelemről.
Belgrád háborús bűnösnek tekinti Haradinajt, aki a koszovói harcok idején az albán többségű dél-szerbiai tartomány elszakadásáért küzdő Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) regionális parancsnoka volt. A politikus 2004-2005-ben rövid ideig kormányfője volt az akkor még ENSZ-igazgatás alatt álló tartománynak. A szerb hatóságok szerint parancsnoksága alatt több mint háromszáz szerbet és számos, az UCK-hoz nem lojális albánt gyilkoltak meg, továbbá több mint négyszáz embert raboltak el. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék azonban két ízben is felmentette a terhére rótt vádpontok alól.
A szerb igazságügyi miniszter pénteken aláhúzta, hogy a szerb kormány Ramush Haradinaj mihamarabbi kiadatását követeli Franciaországtól. Közölte, hogy a szerb hatóságok újabb bizonyítékokat találtak az UCK egykori parancsnoka ellen, és olyan bűncselekmények elkövetésével vádolják, amelyek nem szerepeltek a korábbi eljárásokban, tehát az ügyvédek nem hivatkozhatnak a kétszeres eljárás tilalmára. Nela Kuburovic elmondta, hogy a konkrét esetben elsősorban olyan szerb, roma és albán civilek elleni bűncselekményekről van szó, akik nem akartak együttműködni az UCK-val 1999-ben, míg a Nemzetközi Törvényszéken vizsgált ügy az 1998-as évre vonatkozott.
Mint mondta, a nyomozás során harminc további tanút is talált a háborús ügyeket vizsgáló különleges ügyészség. Néhány tanú írásbeli vallomást tett, és vannak közöttük védett tanúk is, akiknek a személyazonosságát nem fogják nyilvánosságra hozni - részletezte a tárcavezető.
"Reméljük, hogy a francia hatóságok szakszerűen járnak el" - tette hozzá, utalva a szerb kormányfő korábbi kijelentésére, amely szerint Franciaországnak nem politikai, hanem szakmai döntést kell hoznia Haradinaj kiadatásának ügyében.
Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Szerbia nem fogadja el azt a fajta igazságszolgáltatást, amely nem bünteti az ártatlan civilek "levadászását és megölését", legyen szó akár szerb, akár más nemzetiségű emberekről. Szerinte az ártatlan áldozatok megölése elegendő indok kell, hogy legyen a kiadatásra. Szerbia folytatja a háborús bűnökkel vádolt emberek felkutatását, és a szerb kormány arra kéri az Európai Unió országait, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot és az Interpol elfogató parancsait, és ne politikai döntéseket hozzanak az ilyen esetekben - mondta Djuric.
A volt koszovói miniszterelnök múlt szerdai elfogása óta a koszovói albánok tüntetéseket szerveztek, valamint több politikus is a Szerbiával folytatott párbeszéd megszakítására kérte a kormányt. Hashim Thaci koszovói elnök - aki szintén az UCK tagja volt korábban - úgy véli, a francia hatóságok nem fogják kiadni Szerbiának Ramush Haradinajt. Emlékeztetett arra, nem ez az első eset, hogy szerb elfogatóparancs alapján fogtak el koszovói állampolgárt külföldön, azonban eddig egyetlen alkalommal sem adták át az elfogottat Belgrádnak.
MTI
0 Megjegyzések