Évek óta a családi pótlék megvonását vonja maga után, ha egy diák ötven óránál többet hiányzik igazolatlanul, ennek ellenére továbbra sem csökken az általános iskolából lógó gyerekek száma.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) származó adatok azt mutatják, hogy míg a 2012/2013-as tanévben 5165 általános iskolás gyermektől kellett megvonni a családi pótlékot a hiányzások miatt, egy évvel később 5659-től, a 2014/2015-ös tanévben pedig már 5920 főre nőtt az érintettek száma.
A legfrissebb adatok még ennél is rosszabb képet mutatnak: a 2015/2016-os tanévben már 5996 általános iskolás gyermek családját büntették pénzmegvonással. Azaz négy év alatt 15 százalékkal nőtt az alapfokú intézménybe járó iskolakerülők száma. A legtöbb ilyen eset Kelet-Magyarországon fordul elő. A listát Borsod-Abaúj-Zemplén megye vezeti, itt 1181 főtől vonták meg múlt tanévben a támogatást, míg a legjobb eredményt mutató Vas megyében alig 55-től. Sajnos megyénkben sem túl rózsás a helyzet. A kormány 2016. január 1-jétől az „óvodakerülést” is pénzmegvonással bünteti. Megyénk e tekintetben sem áll jó helyen.
Mint a megyei kormányhivatal is kiemelte, azon gyermekek esetében, akik egy adott nevelési évben legalább öt óvodai nevelési napot vagy oktatási évben tíz tanórát igazolatlanul hiányoznak, az intézmény vezetője jelzi a gyámhatóságnak. Ha ez a hiányzás tovább növekszik, és meghaladja az óvodás esetén a húsz napot, iskolás esetén az ötven tanórát, a gyámhatóság kezdeményezi a családi pótlékot folyósító szervnél az ellátás szüneteltetését.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szüneteltetéssel érintett gyermekek száma az országos adatokon belül igen magas. Nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás szüneteltetése az országos átlagnak 5,1–6,0 százaléka.
A szüneteltetéssel összefüggésben 2016-ban közel 42 millió forintot nem utaltak ki a hiányzások miatt. A 2016 decemberi adatok szerint megyénket nevelési ellátás tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye előzi meg.
Mi lehet vajon az oka, hogy ilyen magas nálunk a lógások száma?
– A keleti országrészben mindig is alacsonyabb volt az életszínvonal, sok a hátrányos helyzetű település – fejtette ki véleményét Földváriné Jeneses Katalin, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke. – E településeken sok a munkanélküli, a gyerekek előtt nincs olyan példa, hogy a szülő reggel munkába megy, rendszeres kötelezettségei vannak. Ez nem feltétlenül a szülők hibája, hiszen e helyeken nincs is munkalehetőség. Sokszor a szülőnek sem célja, hogy jól teljesítsen a gyerek, mivel nem tudná finanszírozni a továbbtanulását, így nem is ellenőrzik őket annyira.
Kolléganőktől hallom, hogy egyes települések iskolásait is próbálják motiválni, felzárkóztatni, tehetséggondozó programokat szervezni, minél tovább bent tartani őket az iskolában, de csak ideig-óráig sikerül.
A családi pótlék megvonásának viszont visszatartó erőnek kellene lennie, hiszen sokan nagyrészt ebből élnek.
Egy szintén hátrányos helyzetű településen élő szülő pedig elmondta, felső tagozatban náluk is sok a lógás, rendszerint a renitens, többször bukott diákok részéről. A többi diáknak és bizonyára a tanároknak is inkább megkönnyebbülés, ha ezek a tanulók távol maradnak az órákról. Addig sem zavarják a többieket és a tanítást…
Felére csökkent a számuk
Az általános iskolás helyzethez képest a középiskolás diákok esetében már kedvezőbb a kép a hiányzások tekintetében. Körükben közel felére apadt az 50 óránál többet igazolatlanul hiányzók száma. A javulás hátterében a szakemberek szerint nem a büntetés, hanem a tankötelezettség 18-ról 16 évre történő leszállítása állhat.
