A kancellárok munkájának is köszönhetően 2016 végén a huszonnyolc állami felsőoktatási intézménynek gyakorlatilag nem volt kifizetetlen számlája, erre korábban nem volt példa – jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár a Dunaújvárosi Egyetemen, amely – több másik intézménnyel együtt – hamarosan megszabadulhat PPP kötelezettségeitől is.
Tavaly decemberben huszonkilencmilliárd forint értékben tizenkét egyetemi PPP-projektet (azaz magántőke bevonásával indult beruházást) sikerült kiváltani, ezt elsősorban ott tudták megtenni, ahol a partnerek is nyitottak voltak a szerződések megszüntetésére – mondta a felsőoktatási államtitkár tegnap a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) PPP konstrukciójának kiváltásáról tartott sajtótájékoztatón. Palkovics László a távirati iroda tudósítása szerint közölte, az idei költségvetés tizennyolcmilliárd forintot tartalmaz erre a célra, de reményei szerint a gazdaság ismételten jól teljesít majd, s így a tavalyihoz hasonló volumenben zárhatnak le ilyen ügyeket. Emlékeztetett, a 2004–2010 közötti oktatási kormányzat PPP-konstrukciókban felsőoktatási intézményeket épített és újított fel, ami nem volt szükségszerűen rossz, de a szerződések elemei az állam számára hátrányosak, a magánpartnereknek viszont rendkívül előnyösek voltak. Az új kormány 2010 után felülvizsgálta az ötvennégy projektet, amelyek a teljes futamidejükre négyszázmilliárd forint költséget jelentettek volna, miközben a bekerülési érték nem haladta meg a százmilliárdot. Ráadásul a kapcsolódó szolgáltatások sem voltak előnyösek az intézmények számára.
A felsőoktatási intézmények jelenlegi gazdálkodásával kapcsolatban az államtitkár pozitívan nyilatkozott a rektorok mellett működő kancellári rendszerről. A kancellárok munkájának is köszönhetően 2016 végén a huszonnyolc állami felsőoktatási intézménynek gyakorlatilag nem volt kifizetetlen számlája, év végén az egyetemek számláján 253 milliárd forint volt, ehhez elenyésző, kétmilliárd forintos tartozás társult – mutatott rá Palkovics László, hozzáfűzve: ilyenre korábban nem volt példa, ellenben előfordult már, hogy az év végi harmincmilliárdos tartozáshoz csak ugyanannyi számlán lévő pénz párosult.
András István, a DUE rektora kiemelte, a PPP-ben keletkezett kötelezettségek folyamatosan jelen voltak az intézmény életében, sokszor fenyegetést jelentettek a további működésre. Úgy vélte, a rossz konstrukciótól megszabadulva még erősebb felsőoktatási intézménnyé válthat a DUE. Mészáros Virág kancellár elmondta, hogy a négy PPP projektjük közül a legnagyobb szerződést sikerült kiváltani év végén, amit 2006-ban húszéves időtartamra kötöttek. Működési kiadásaik húsz százalékát tették ki eddig a PPP-kötelezettségek, ennek felét a most kiváltott projekt adta évente kétszázhatvanmillió forintos értékben. A projekt kivásárlásával a következő tíz évre megszűntek a kötelezettségek: az állam 1,2 milliárdos, az intézmény kilencszázmilliós megtakarítást realizál. A további projektek kivezetésének előkészítése is megkezdődött, és reményeik szerint idén azokat is sikerül lezárni.
Mégis maradhat a Műegyetemen belül az elégedetlen kar
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szenátusa megtárgyalta és elfogadta az általa kijelölt testület javaslatát a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) által felvetett problémák egyetemen belüli megoldására – tudatta a BME. A szenátus megerősítette, a GTK-t a BME szerves és lényeges részének tekinti, és törekszik az egyetem integritásának megőrzésére, amelyhez kéri a fenntartó támogatását. A BME vezetői leszögezték, az egyetem nyolc egyenrangú karból áll, és reményüket fejezték ki, hogy „a félreértések és viták időszaka lezárul”. Amint arról korábban beszámoltunk, a GTK súlyos anyagi és szakmai sérelmekre hivatkozva decemberben kezdeményezte a fenntartó szaktárcánál az ELTE-hez való csatlakozást. A Kari Tanács tegnap tárgyalt a szenátusi döntésről, ennek eredményéről lapzártánkig nem érkezett hír. Az oktatási államtitkárság közölte: ha a kar és az egyetem közt megállapodás jön létre, az elcsatolási folyamat megállítható.
0 Megjegyzések