Gyulán mutatták be először együtt a Himnusz eredeti kéziratát és kottáját pénteken, illetve szombaton.
A két napon át tartó rendezvénysorozat pénteken délután a városháza dísztermében kezdődött. Az eseményen dr. Görgényi Ernő polgármester elmondta, olyan találkozásra kerülhetett sor Gyulán, mely eddig példa nélküli.
- Egy térben csodálható meg nemzeti hitvallásunk két legfontosabb dokumentuma: Kölcsey eredeti kézirata és Erkel eredeti kottája – hangsúlyozta a polgármester. Dr. Görgényi Ernő kiemelte, bizonyosan nem tudjuk, hogy a két kimagasló személyiség életében találkozott-e, de az a valószínűbb, hogy nem volt szerencséjük egymáshoz. Mégis van egy kötelék köztük, ami minden magyar ember szemében összekapcsolja őket. Ez pedig a Himnusz, magyarságtudatunk, nemzeti kultúránk alapja.
Závogyán Magdolna, kultúráért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott: Kölcsey és Erkel, e két elhivatott szellemóriás gyümölcsöző együtt hatásának eredménye a szavalható és énekelhető Himnusz, ami a magyarság összetartozásának leghatásosabb kifejezője mindaddig, amíg magyar ember él a földön. Kifejtette, a kultúra a nemzet immunrendszere, a polgári öntudat maga, életminőség és életmód.
Fáy Péter – aki a Kölcsey család, egészen pontosan a költő testvére, Kölcsey Sámuel egyenesági leszármazottja – elárulta, a Kölcsey-iratok jó részét, köztük a Himnuszt is Álmosdon őrizte a család. A viharos háborús időszak vége felé, 1944-ben azonban úgy döntöttek, hogy a kéziratot átadják a Nemzeti Múzeumnak. Fáy Péter köszöntőjében a Himnusz nagyobb tiszteletét szorgalmazta.
A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényelte a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Mint elmondta, Erkel egy harang megszólaltatását komponálta a Himnusz zenekari változatába, amelyet az utóbbi évtizedekben kihagytak belőle; ám a gyulai városházán ismét így adták elő.
Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tartott előadást, Erkel Ferenc operáiból Galambos Hajnalka énekművész adott elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.
Földesi Ferenc kiemelte, miután egyetlen leírt sor sem maradt 1823 januárjából, egészen pontosan nem tudjuk, mi történt a Himnusz születésének időpontjában. A költő élete viszont számos kapaszkodót ad nemzeti imádságunk megszületésével kapcsolatban. 1802-ben Kölcsey 12 éves, a debreceni református kollégium diákja és teljesen árva, ám van három öccse. Magyarországon akkoriban 24 éves korban váltak teljesen jogképessé, nagykorúvá a fiatalok.
- Ez az adja alapja, hogy egész életét az etikai tartás, a testvéreiről való gondoskodás és az elhivatottság harca jellemzi – ecsetelte. - Kazinczy Ferenccel, az akkori irodalmi pápával már egészen fiatalon levelezni kezdett, majd a református kollégium elvégzését követően Pestre került, ahol megismerkedett a „pesti triásszal”, Kazinczy legbelsőbb körével, köztük Szemere Pállal, aki a legjobb barátja lett. A felelősség elve azonban erősebbnek bizonyult, és mégis visszaköltözött a vidékre, a pezsgő pesti lét helyett.
Vélhetően nem zárták be
A két dokumentumot szombaton a gyulai Erkel Ferenc Emlékházban is megtekinthették az érdeklődők. Kovács Anett történésztől, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. szakemberétől megtudtuk, a zeneszerző nagyon fontosnak tartotta, hogy legyen egy olyan himnuszunk, ami kifejezi a magyarságtudatot és az együvé tartozást, ezért is nyújtotta be művét a pályázatra. A bíráló bizottság egyebek mellett azért is jutalmazta első díjjal a művét 1844-ben, mert az tartalmaz magyar sajátosságokat, illetve ez az alkotás közelítette meg legjobban Kölcsey versének szellemiségét.
Gárdonyi Géza a sakk révén ismerte Erkelt, és az Egri csillagok szerzője írta le azt az anekdotát, amely szerint a Nemzeti Színház akkori igazgatója a leadási határidőt megelőző napon zárta be egy olyan helyiségbe a zeneszerzőt, ahol volt zongora, és figyelmeztette, hogy addig nem engedi ki, amíg meg nem zenésíti meg a Himnuszt. Vélhetően ez nem igaz, a tények nem igazolják a történetet. Erkel Himnusz-pályázata az egyes sorszámot kapta, ami azt jelenti, hogy elsőként nyújthatta be alkotását. Emellett tudatosan a bíráló bizottságból is kimaradt, ami azt jelenti, hogy mindenképpen jelentkezni akart a kiírásra.
