Breaking News

Hirdetés

Megfejthették, hogyan építették a piramisokat

A világ egyik legnagyobb történelmi rejtélyét oldhatták meg francia és brit tudósok: az egyiptomi Hátnub kőfejtőnél végzett ásatások magyarázatot adtak arra, hogyan építették fel az ókori csodának tartott piramisokat.
A tudósok régóta feltételezték, hogy valamiféle rámparendszer segítségével juttatták helyükre a két és fél tonnás kőtömböket a munkások, de eddig semmilyen konkrét bizonyítékot nem találtak erre. Most azonban az egyiptomi Keleti-sivatagban rejtőző kőfejtő feltárásánál bukkantak rá a régóta várt megoldásra. Ott, ahol már 4500 éve is kitermelés folyt.

A csapat eredetileg azért ment oda, hogy a kőfejtő feliratait tanulmányozza, ám a kutatás közben felfigyeltek a lépcsőkre és a különös alakú, kőbe fúrt lyukakra. Ez vitte aztán közelebb a megfejtéshez a tudósokat.

A rámpába ütött lyukakat egy primitív csigarendszer kiépítésére használták, ez segítette a szánon húzott hatalmas kőtömbök forgatását, míg a lépcső két oldalába elhelyezett fél méter átmérőjű faoszlopok és a rajtuk átfűzött kötelek a szállítmány felhúzására szolgáltak. A két technológiát egyszerre alkalmazták az építésnél, így az eddig gondoltaknál jóval gyorsabban a helyükre kerültek a mázsás kőtömbök, igaz, még így is rengeteg ember munkájára volt szükség hozzá. A leletek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a munkát jelentősen megkönnyítette, hogy a köveket minden irányból képesek voltak mozgatni az építők, vagyis nemcsak úgy, hogy magukkal húzták azt.
A központi rámpát valószínűleg az a Hufu, görög nevén Kheopsz fáraó készíttette, aki a Nagy Piramist is építtette, vagyis az építmény több mint 4500 éves, így nagy valószínűséggel hasonló szerkezettel épülhettek a Királyok völgyében feltárt piramisok is. Ezzel a megoldással az eddig feltételezett 10%-os emelkedőnél jóval meredekebb és ezáltal rövidebb rámparendszeren szállították a kőhasábokat a 147 méternyire emelkedő építményekhez, ám az építésük még így is legalább egy évtizedet vehetett igénybe.

Kisebb lett

A gízai nagy piramist mintegy 20 év alatt építették fel, és eredetileg csaknem 147 méter magasra nyúlt, amivel évezredekig a világ legmagasabb építménye volt. Az idők során azonban jelentősen összébb ment, ennek több oka is volt. Először is eltűnt róla a külső díszborítás, azzal együtt pedig a csúcsdísz is, de ezek mellett az erózió is sokat faragott a piramis magasságából, amely jelenleg „mindössze” 138,8 méterre nyúlik.

Nincsenek megjegyzések