Egy német alapítványnál Magyarország feldarabolásával szórakoznak

Szimulációs játék keretében darabolhatták fel újra Nagy-Magyarországot az érdeklődök a Friedrich Ebert Stiftung (FES) budapesti irodájának szervezésében. A német szocialdemokrata politikusról elnevezett alapítvány provokációjára Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is reagált közösségi oldalán. A politikus szerint a szervezők  megbuktak azon a vizsgán, amely arról szól, hogy ki képes megérteni a régió történelmét.

A trianoni békediktátum aláírásának közelgő századik évfordulójának alkalmából jutott eszébe a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodájának, hogy szimulációs játék keretében mutassa be, milyen lehetett az első világháborút követően újrarajzolni Európa határait – írja a Mandiner.

Erre szerintük azért van szükség, mert “a kormányzaton belüli és azon kívüli nacionalista irányzatok hatalompolitikai megfontolások alapján arra használják a trianoni békeszerződést.” – derül a német baloldali alapítvány Facebook-oldaláról. A szervezet közösségi oldalán közzétett posztból a következő gondolatok a legfurcsábbak:

“A „Trianon” témát a magyar politika napjainkban is eszközként használja, különösen a békeszerződés aláírásának közelgő 100 éves évfordulója kapcsán. A kormányzaton belüli és azon kívüli nacionalista irányzatok hatalompolitikai megfontolások alapján arra használják a trianoni békeszerződést, hogy az államhatárokon belül élő magyarok és a határon túli magyarok körében patriotista érzelmeket szítsanak.

A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest és a planpolitik közös szervezésű „World War I Negotiation Simulation – Re-negotiating Peace” című rendezvényének célja, hogy a történelmi eseményeket egy interaktív szimulációs játék keretében közelebb vigye a résztvevőkhöz.”

A magyar kormányzatból is reagáltak a provokációra

Az ügyben megszólalt Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is, aki közösségi oldalán a következőképpen reagált a nyilvánvaló provokációra:

“A trianoni békeszerződés családokat szakított el egymástól, és szomszédokat fordított egymás ellen. A trianoni békeszerződés Európa szégyene és tragédiája, nem pedig a jelenkori »magyar nacionalista hőzöngés« alapja. A Friedrich-Ebert Stiftung itteni irodája pedig megbukott azon a vizsgán, amely arról szól, hogy ki képes megérteni a régió történelmét, valamint az itt élők gondolatait, problémáit! Szomorú…“