Hirdessen itt

Egyre többen csatlakoznak a magyar oldalhoz! Összeomlik a Brüsszeli kártyavár

A német baloldal retteg, hogy eltűnik a történelem szemeteskosarában, ezért központi eszközökkel támadná Magyarországot és szövetségeseit. Májusig még próbálkozhatnak.
Több német baloldali politikus úgy véli, hogy jelentősen megugrott azon európai kormányzatok száma, amelyek nem képesek garantálni az alapvető emberi jogok érvényesülését. Emiatt egy EU-szintű „Alapjogi Paktum” létrehozását szorgalmazzák.

Ez a lépés azonban csorbítaná a nemzetállamiság fogalmához tapadó szuverenitás jogát, illetve olyan hatáskör kiterjesztéssel járna, ami a szupranacionális elveket vallók táborát erősítené.

A Tagesspiegel e heti számának véleményrovata közli Sabine Leutheusser-Schnarrenberger (FDP) volt igazságügyminiszter és Julian Jakob, az FDP parlamenti frakciójának EU-szóvivője javaslatát, miszerint határozott reformokra szorul az EU-s alapjogvédelem. A két politikus szerint egy új, uniós szintű demokráciavédelmi mechanizmust kell kiépíteni, mivel egyre több kormány destabilizálja a jogállamiság kereteit és a demokratikus működést.

A szerzők szerint a multilaterális világrend visszaszorulásával párhuzamosan egyre kevésbé jellemző, hogy az állami vezetők ezen sarokpontok mentén szervezik egy-egy ország jogvédelmi rendszerét, demokratikus berendezkedését. Úgy látják, hogy amióta Magyarországon, Lengyelországban és Romániában nem működik a hatalmi ágak elválasztása, és korlátozottan érvényesülnek az állampolgári jogok, azóta ez a folyamat Európát is fenyegeti.

Az Alapjogi Paktum létrehozását azzal indokolják, hogy veszélyes lehet, ha a modern digitális technológiák olyan kormányok kezébe jutnak, amelyek nem tartják be az alapjogokat (lásd például a spanyol metróban a bliccelők kiszűrésére alkalmazott arcfelismerő rendszert).

Az Alapjogi Paktum felett őrködők az Európai Alapjogi Ügynökség elemzéseit alapul véve értékelnék a tagállamokban a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok érvényesülésének helyzetét. Az értékelés a 7. cikk szerinti eljárás alapját is képezhetné, illetve a kapott adatok az EU pénzügyi forrásaihoz való hozzáférés feltételéül is szolgálhatnának.

Az Európai Bizottság hatásköre arra is kiterjedne, hogy a Paktum megsértése esetén olyan speciális kötelezettségszegési eljárást kezdeményezzen, amely során pénzügyi szankció kiszabására is javaslatot tehet az érintett tagállam ellen.

Emellett a Paktum arra is kötelezné az EU-t, hogy csatlakozzon az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, és számos tagállam számára előírná, hogy ratifikálja az EU Alapjogi Chartáját.

A javaslat tehát nemcsak a nemzetállami szuverén érdekeket sértené, hanem szupranacionális erővel kényszerítené a tagállamokat arra, hogy jelen esetben egy nemzetközi szerződéshez csatlakozzanak.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések