A depresszió a leggyakoribb pszichiátriai zavar, Magyarországon is. Vajon miért van ez? És mennyiben érint téged?
Hogy ki miért válik depresszióssá, nehéz röviden összefoglalni, hiszen ennek a betegségnek nincsen egyetlen meghatározó oka. A legtöbb esetben több tényező egyidejűleg játszik közre, igaz, másoknál kijelölhető egyetlen perdöntő ok, például egy betegség megjelenése vagy egy közeli hozzátartozó elvesztése, esetleg anyagi problémák. Fontos ugyanakkor, hogy felismerd, ha érintett vagy, illetve hogy tudd, hova, milyen eszközökhöz fordulhatsz, ha megtörtént a diagnózis.
Nem csupán bizonyos életesemények vagy a sorscsapások halmozódása növeli meg a depresszió kialakulásának kockázatát, de általánosnak mondható a családi halmozódás is. Az ehhez kapcsolódó meggyőző bizonyítékokat főleg ikerkutatások szolgáltatták. Az egypetéjű ikrek esetében például mintegy 40 százalék az esélye annak, hogy a depresszió mindkét testvérnél jelentkezik, míg a kétpetéjű ikreknél 17 százalékkal szenved a pszichés betegségben az, akinek a testvére is érintett.
Biológiai háttér
A különböző képalkotó eljárások segítségével már kimutatták azt is, hogy a depressziós emberek hangulatokért, gondolkodásért és viselkedésért felelős területei nem működnek megfelelően. Ezzel kapcsolatban az úgynevezett neurotranszmittereknek van kiemelkedő szerepük: a betegek esetében vagy csökkent, vagy túlságosan megnőtt a neurotranszmitter-szint. A kutatók szerint ha nem is biztosan a depresszió okozói, de legalábbis közvetítői ezek az anyagok.
Az ösztrogén, illetve a progeszteron nevű hormonok szintjének változása valószínűleg ugyancsak fontos szerepet játszik a nők hangulatának alakulásában. Ilyen változások történnek számos olyan helyzetben, amelyek gyakran kapcsolatba hozhatók a depresszióval, például a menstruációs ciklus és a szülés utáni időszak, amikor a legtöbb nő lehangoltabb, mint általában. Ez az enyhe depresszív hangulat nem kóros és általában elég gyorsan elmúlik, anélkül, hogy kezelni kéne.
Akik a szezonális affektív zavar elnevezésű betegségben szenvednek, depresszióssá válhatnak, ahogy beköszönt a tél és a nappali órák száma elkezd fogyni. Egyes szakemberek szerint a napfény mennyiségének csökkenése felborítja bizonyos kémiai anyagok egyensúlyát az agyban, s ezzel a depresszió tüneteit idézi elő.
A depresszió gyógyítható
Minél előbb felismerik és kezelik a depressziót, annál jobbak az esélyek a gyógyulásra. Gyakran a gyógyszeres és a pszichoterápiás módszerek együttes alkalmazása hozza a legjobb eredményt. A depresszió teljes gyógyulását a munka-, az alkotó- és az örömképesség maradéktalan helyreállása jelenti.
A depresszióhoz gyakran társulhat egyéb pszichiátriai zavar: szorongás, szociális fóbia, alkoholfüggőség, pánikbetegség. Vannak olyan antidepresszívumok, amelyek nemcsak a depressziót, hanem ezeket a kórképeket is hatásosan gyógyítják. Neurológiai megbetegedés, például agyvérzés (stroke) esetén is kialakulhat depresszió. Az úgynevezett poststroke depresszió kezelése javítja a betegek napi élettevékenységét és pozitív hatással van a rehabilitációra.
Számos belgyógyászati betegséghez is társulhat depresszió, amely rontja az alapbetegséget. A legújabb vizsgálatok eredményei alapján cukorbetegség, magas vérnyomás, szívinfarktus esetén a depresszió kezelésének a betegség kimenetelében igen fontos szerepe van.
A depresszió napjainkban sajnos még mindig aluldiagnosztizált betegség. Sokan szenvednek otthon, a zárt ajtók mögött, pedig van megoldás. A depresszió ma már megfelelő terápiával jól gyógyítható, a gyógyulás után újra tudunk örülni és teljes életet élni - írja az ötvenentúl.
0 Megjegyzések