Hirdessen itt

Kétféle LIBE jelentés is készülhetett? Egy a jelenlegi koncepciós vádakkal a Fidesz-kormány ellen és egy másik barátibb hangvételű az ellenzék győzelme esetére

A hazugság szerint Sargentini-jelentést állítólag azért nem hozták nyilvánosságra a választások előtt, hogy ne befolyásolják annak eredményét. Na ez az a kamu szöveg amit nem hiszek el. A jelentést ráadásul csak az arról szóló szavazás napján kapták meg a képviselők, előtte nem tudhattak róla semmit. 
Élek a gyanúval, hogy valójában két jelentés íródott. Egy arra az esetre, ha a Fidesz nyer, ez a jelentés lett azután közzé téve, azonban lehetett egy másik jelentés is, arra az esetre, ha kormányváltás történt volna és a Brüsszellel kollaboráló, Soros érdekeinek behódoló ellenzék jutott volna hatalomra. Ebben az esetben nem kellett volna a jogi támadásukat elindítani és egy sokkal “barátságosabb” jelentés kerülhetett volna a döntéshozók elé. Ez érthetővé tenné, miért csak a választások utánra ütemezték annak nyílvánosságra hozatalát.

Újabb EP-bizottság indítaná el a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország ellen. Ezúttal a költségvetés-ellenőrzési bizottság látja indokoltnak az Magyarország megbüntetését, csütörtökön pedig újra összeül a LIBE-bizottság, és ismét terítékre kerül Magyarország, például a bevándorlás miatt.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 Ma este című műsorában úgy vélekedett, „tulajdonképpen mindent előszedtek”, amivel kapcsolatban valaha problémát vélelmeztek, olyanokat is, amelyekkel kapcsolatban már lezárultak a tárgyalások. Hozzátette, számos valótlan állítás és tárgyi tévedés is van ezekben a felsorolásokban, mindez azért, mert a magyar kormány migrációs politikája szögesen szemben áll a fősodor elképzeléseivel, így például nem ért egyet a migráció alapvető emberi joggá való alakításával.


Idegesítőek lehetnek a kormány sikerei

Megjegyezte, azok a kétségtelen sikerek, amelyet a határőrizetben, a magyar emberek belső biztonságának garantálásában a kormány elért, idegesíthetik azokat, akik hibás politikai döntéseik nyomán kénytelenek azzal szembesülni, hogy a belbiztonsági, a közbiztonsági és nemzetbiztonsági helyzet is folyamatosan romlik, ami komoly feszültségeket okoz a lakosság körében.

Bakondi György arról is beszélt, hogy a bizottsági döntésekkel egy időben zajlanak különféle jogszabály-előkészületi munkálatok is, az egyik például az egységes menekültügyi eljárás bevezetését célozza, amely lehetetlenné tenné a jelenlegi magyar eljárást, azaz, hogy a migránsoknak a tranzitzónákban kellene megvárniuk menekültkérelmük jogerős elbírálását.

„Mindent megtesznek, hogy azt a migrációs célt, amit eddig megfogalmaztak, elérhessék még ebben a kormányzati ciklusban” – magyarázta Bakondi György.

Az európaiak befizetéseiből finanszíroznák a migrációt

Kifejtette, hogy furcsa összefüggések is megfigyelhetők, így például, hogy Soros György „megjelenik” az Európai Bizottságnál, és beszél az alelnökkel, majd pár napon belül olyan határozatot hoznak meg, amely kimondja, hogy „önálló pénzügyi eszközt kell létrehozni a migránsokat finanszírozó civil szervezetek finanszírozására”.

„Tehát egy nagyon érdekes helyzet állna elő ezzel. Kivonul a  Soros-csapat innen, az Európai Unió pedig finanszírozná ugyanazt, amit eddig Sorosék finanszíroztak” – egyszerűsítette le a főtanácsadó.

Hozzátette, érdekes helyzet alakulna ki, ha a nemzetek által létrehozott Európai Uniót civil szervezetek felhasználhatnák a nemzetek ellen, tehát a befizetésekből, európai forrásokból finanszíroznák őket. „Ez egy rendkívül veszélyes helyzetet hozhat” – kommentálta.

A változások miatt sietnek 

Arról is beszélt, a költségvetési bizottság javaslata az, hogy azoktól az országoktól, amelyek eddig kohéziós pénzekből részesültek – így Csehország, Lengyelország és Magyarország – el kell venni a támogatásokat, és másik három országnak kell odaadni, amelyek igazán frontvonalban vannak migráció szempontjából, így Görögország, Spanyolország és Olaszország.

Ezzel kapcsolatban Bakondi György úgy vélekedett: nem véletlen, hogy ennyire sietnének a 7-es cikkely alkalmazásával Magyarországgal szemben és az uniós jogszabályok megalkotásával, hiszen a politikai nyilatkozatokat tekintve változások figyelhetők meg. Példának hozta, hogy Angela Merkel német kancellár legutóbb azt mondta, hogy az illegális migrációt meg kell szüntetni, a határt őrizni kell és hotspotokat kell létrehozni. Megjegyezte, ezeket a javaslatokat Magyarország már 2015-ben felvetette.

„Tehát vannak ebben változások, de ennek a kérdésnek az alapvetése, a migráció alapvető emberi joggá alakítását, és a migránsok jogainak az európai adófizető és biztonságot igénylő polgárok jogai elé helyezése és egyáltalán az illegális, jogellenes dolgoknak bármiféle támogatását a magyar kormány nem támogatta eddig sem” – szögezte le a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.


Az ellenzék a háttérben? 

Az ellenzék külső nyomásgyakorlással próbálkozik, és ez a Sargentini-jelentés. Erről a Médianéző igazgatója beszélt az M1-en.

Szerinte az Európai Parlament fogást akar találni Magyarországon, ezért mindenbe beleköt. A szakértő úgy vélte, az EP-képviselők karrierlehetőséget is látnak abban, ha Magyarországot kritizálhatják.

„Ha cinikus akarok lenni, azért az EP már csak a létszámából adódóan is számtalan olyan képviselővel bír, akik önmegvalósítási terepüknek tartják a parlamentet akár politikai, akár emberi értelemben, és helyenként feltűnési viszketegséggel is bírnak” – fogalmazott Boros Bánk Levente.

A Magyarországról szóló Sargentini-jelentést csütörtökön is tárgyalják Brüsszelben. A LIBE-bizottság ülését az M1 élőben közvetíti délelőtt 11 órától.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések