Hirdessen itt

A spenót mítosza valójában tévedéseken alapul

A tengerész félreértett szuperereje
A spenót az egyik legmeghatározóbb zöldségnövény a gasztronómiában, és sokaknak máig a Popeye, a tengerész című, nagysikerű rajzfilm ugrik be róla, amely egy 1919-es képregény adaptációja. Érdemes megemlíteni, hogy egy magyar is az alkotók közt található, hiszen Tom Sims mellett Zaboly Bélának köszönhetjük ezt az aranyos figurát. Az 1937-től vetített történet szerint az örökké pipázó tengerész szerelmes egy lányba, Oliviába, és mindent megtesz azért, hogy elnyerje a kegyeit. A kezdetleges szuperhős a spenótból nyeri az erejét: minden konzerv után csak úgy dagadnak az izmai, és sorra győzi le riválisait.

Ennek következtében pedig Amerikában harmadával nőtt a spenótfogyasztás.

Igen ám, de nem sokkal később kiderült, hogy a spenót vastartalma egyáltalán nem számottevő, csak 1870-ben a német Erich von Wolf egy kutatása során rosszul jegyzetelte le a spenót vastartalmát.

A szórakozott professzor kockás füzetében valamiért 100 gramm spenótra 35 gramm vas jutott, a valóságban azonban ez a szám csupán 3,5 gramm. Ezt a nem elhanyagolható mértékű hibát furcsa módon csak mintegy hatvan évvel később javította ki a tudomány, Popeye miatt ráadásul végérvényesen bebetonozódott ez a tévhit az emberek fejébe.

Amikor kiderült a turpisság, gyerekek milliói lélegeztek fel, akiket addig azzal terrorizáltak a szüleik, hogy ha nem eszik meg a spenótot, nem lesznek erősek.

Tudományos cicaharc

Aki pedig azt hiszi, hogy ezzel a csavarral végre békén lehetett hagyni azt a szegény spenótot, tévedett: Mike Sutton kriminológiai szakértő egy 2010-es írásában azt állította, hogy a tévedés is tévedésen alapul. Mivel az elrontott tizedesvessző legendája egy bizonyos Terry J. Hamblin - a British Medical Journalban, 1981-ben megjelent - írására, Sutton megkereste a szerzőt, aki addigra elfelejtette a forrását. Ebből Sutton arra következtetett, hogy ez csak kitaláció, és sajnos csak Hamblin halála után jött rá arra, hogy bizony a tizedesvesszős sztoriról már 1972-ben készült hivatalos feljegyzés, tehát nem Hamblin találta ki az egészet.

Ettől függetlenül a kriminológiai szakértő váltig állítja, hogy Popeye nem a vastartalma miatt eszi a spenótot, hanem az A-vitamin tartalmáért, és hogy nem egyértelműen a képregény miatt terjedt el a spenótfogyasztás.

Aki nem bírta követni a fenti csavarokat, nincs vele egyedül, de elég annyit megjegyezni, hogy vastartalomtól függetlenül a spenót tényleg nagyon egészséges. Tartalmaz rengeteg folsavat, K-vitamint, A-vitamint, C-vitamint, mangánt, magnéziumot, vasat, B2-vitamint, kalciumot, káliumot, B6-vitamint, élelmi rostot, növényi fehérjét, foszfort, cinket, E-vitamint, omega-3 zsírsavat, szelént és niacint egyaránt. A vas egyébként nagyrészt nehezen felszívódó formában található meg benne.

Medici Katalin, a spenót tiszteletbeli védőszentje

Még egy kis érdekesség, hogy a spenótot eredetileg a 8. századtól ismerik perzsa fű néven, majd úgy került Európába, hogy a mórok vitték Spanyolországba. Utána pedig Franciaország királynéja, a firenzei származású Medici Katalin korteskedett a spenót mellett, ezért máig gyakran "a la Florentine"-nek, azaz firenzeinek hívják a menülapon. A magyarok a törökökön keresztül ismerkedtek meg ezzel a növénnyel.

Források: Éléstár.hu, Múlt-kor, Terebess konyhakert, Wikipédia, Urban Legends, fmc.hu

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések