Időjárás:Időjárás

A liberális érdekszférát akarják megvédeni a demokráciától

A hazánkat politikai alapon támadó LIBE-bizottság nem hajlandó belenyugodni a demokratikus választások eredményébe. A bizottság jelentéstervezetét Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője értékelte.
Az ügyben valójában nem is jogállamisági, hanem szuverenitáskérdésről van szó – mondta el lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, aki felhívta a figyelmet: a más nemzetközi szervezetek, úgymond „civilek” korábban sokszor megcáfolt állításait összegereblyéző LIBE-jelentéstervezet ugyanis nem egy jogi, hanem egy szakmainak álcázott politikai dokumentum.

A jogász szerint a LIBE-bizottság olyan nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozásokkal foglalkozik, amelyekbe az uniónak elvileg nem lenne beleszólása, ezzel szemben mégis nyomást próbálnak gyakorolni hazánkra. Ez pedig a „politikai döntéshozatal kiszervezésén” keresztül megvalósuló szuverenitássérelem klasszikus esete: homályos fogalmakra hivatkozva, mint amilyen a „jogállamiság” és az „emberi jogok”, egyes kérdéseket „alapjogiasítanak”, és utóbbiak „univerzális” jellegére hivatkozva akarnak beavatkozni a tagállami döntéshozatalba – mutatott rá Szánthó az Európai Uniónak a Magyarország elleni politikai támadására.

– Azt mondják, hogy bár az adott terület – például a felsőoktatás vagy a civil szféra – közvetlenül nem uniós hatáskör, a széles értelemben vett alapjogok miatt mégis maguknak követelik a jogot, hogy beleszóljanak – tette hozzá a szervezet igazgatója. Emellett az egész eljárást igazából az egyes világnézetek mentén kirajzolódó eltérő demokrácia-felfogás határozza meg.

A Magyarországot támadók – mint például a szocialista felszólaló – úgy gondolják, hogy a demokrácia az csak liberális lehet, mert „liberális elvek nélkül a demokrácia szó kiürül”. Pedig ezzel szemben a helyzet az – értékeli a tegnapi vitát az Alapjogokért Központ igazgatója –, hogy éppen ez a vita tárgya.

A semlegesség- és egyenlőségmánia nevében jelentkező politikai korrektség ellenében sokan állítják, hogy létezhet a többség kultúrájára, nemzeti identitására fókuszáló demokratikus döntéshozatal, amely nem a „nemzetközi standardoknak” akar megfelelni, hanem a választók felhatalmazásán nyugszik, ahogy ez tapasztalható Magyarországon is.

Judith Sargentini és több politikus tehát valójában a „demokratikus elveket” akarják megóvni a gyakorlati demokráciától, amit jól mutat, hogy a jelentéstervezetben foglaltak legkézenfekvőbb cáfolatát éppen az április 8-i eredmények adták – emlékeztetett Szánthó, a Fidesz–KDNP pártszövetség újabb kétharmados választási sikerére utalva.
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés: