Egyre több bizonyítékot találnak a kutatók: ez vár ránk halálunk után

Az elmúlt időszakban mutatták be az Egyenesen át című mozifilmet, amely arról szól, hogy egy csapat orvostanhallgató szándékosan szívleállást okoz magának, hogy megtapasztalhassa, mi van a túlvilágon. Persze a dolognak váratlan és szörnyű következményei lesznek. Az alapfelvetés nem teljesen fikció, ugyanis egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az emberi öntudat nem azonnal huny ki a szív leállása után.

„A terminális esetek túlnyomó részében az orvosok akkor állapítják meg a halál beálltát, amikor a szív már nem ver tovább” – mondta dr. Sam Parnia kutató orvos (NYU Langone School of Medicine). „Technikai értelemben véve így határozzuk meg a halál bekövetkeztének időpontját, minden azon a pillanaton alapul, amikor a szív már nem ver tovább” – tette hozzá a szakember.

A szív megállásakor az agy vérellátása megszűnik, az agyfunkciók pedig szinte azonnal leállnak. „Minden agytörzsi reflex elveszik – a garati, a nyelési, a szemhéjzárási reflexek mindegyike a múlté lesz” – mondta Parnia.

Különös dolgokat vettek észreA nagyagykéreg – vagyis központi szervünk „gondolkodásért” felelős része – a szív összeomlása után azonnal lelassul, 2-20 másodpercen belül a műszerekkel már nem is lehet agyi aktivitást kimutatni. Sejtfolyamatok hosszú lánca indul be, ami legvégül az agysejtek totális pusztulásához vezet. Ez azonban egy igencsak hosszú folyamat, amely a szív halálát követően akár hosszú órákig is eltarthat, magyarázta Parnia.

Újraélesztés közben a fő cél, hogy valamennyi vér jusson az agyba – körülbelül 15 százaléka annak, ami a szerv normál működéséhez szükséges. Ez elég ahhoz, hogy lelassuljon az agysejtek pusztulása, arra viszont nem elég, hogy újrainduljon az agyműködés. Parnia szerint ha az újraélesztés sikeres, és a szív ismét működik, az agy is fokozatosan helyreáll. Az orvos ugyanakkor kiemelte, hogy az újraélesztés során az agy sejtjeinek halálát legfeljebb lassítani lehet, megakadályozni nem, így ha a folyamat sokáig elhúzódik, a központi szerv súlyos károsodásokat szenved.

Az elmúlt időszakban végzett állatkísérletek kimutatták, hogy nem minden ilyen egyértelmű, a halál beálltának perceiben az agyi aktivitás ugyanis ugrásszerűen megnő. 2013-ban például a kutatók kilenc patkány esetében idéztek elő hirtelen szívhalált, miközben a rágcsálók agyát EEG készülékkel figyelték. Nagyjából 30 másodperccel a szív leállása után olyan agyi aktivitási mintázatot sikerült megfigyelni az állatoknál, amilyet az „öntudatos agy” produkál. Emellett a vizuális információk feldolgozását végző látókéreg is feltűnő aktivitást mutatott.

Parnia szerint valami hasonló játszódhat le az embereknél is.

Mindenki hallott már olyan emberről, aki azt mondta, hogy a szív megállása majd újraindítása közt eltelt idő alatt valamilyen szinten tudatában volt annak, mi történik körülötte.

„Le tudták pontosan írni, miként dolgoztak az orvosok és a nővérek körülöttük, milyen beszélgetések hangzottak el a környezetükben, minden olyan vizuális dologról számot adtak, amiről egyébként fogalmuk se lehetett volna” – idézte fel a páciensek elmondásait Parnia. Az esetekben közreműködő orvosi személyzet minden esetben megerősítette a betegek által elmondottakat. A szakemberek hozzátették, maguk is meglepődtek, hiszen a pácienseik technikailag halottak voltak, így nem lett volna szabad, hogy részletesen emlékezzenek a mellettük zajló eseményekre.

Ezt alaposan meg kell vizsgálni

Parnia és kollégái most a halál utáni öntudat elterjedtségét kutatják, vagyis egy olyanfajta tanulmányt készítenek, amelynek keretében nagy számban vizsgálnak olyan európai és amerikai embereket, akiknek hirtelen megállt a szíve, de aztán visszahozták őket az életbe. A munkában résztvevő szakértők szerint ilyen volumenű kutatómunka idáig nem született. A végső cél annak feltérképezése lesz, hogy a halál megtapasztalása során milyen élményeket élnek át az érintettek, és ezek a tapasztalatok mennyire számítanak egyetemesnek, azaz hasonló esetben mindannyian ugyanezekkel a benyomásokkal szembesülünk-e.

„Az emberi elmét és öntudatot fogjuk tanulmányozni a halál kontextusában, vagyis azt akarjuk megérteni, hogy a halál ideje alatt az öntudat eltörlődik-e vagy megmarad egy darabig – mindez pedig hogyan kapcsolódik ahhoz, ami az agyban történik” – magyarázta Parnia.

A gének működnek a halál után

Azt viszont már most is tudjuk, hogy nagyon különös dolgok játszódnak le a halál pillanatában, és utána is. Két 2016-os tanulmányból kiderült, hogy a halál beállta után 48 órával számos gén működőképes maradt, sőt aktivitásuk fokozódott.

Az eredmények a szervátültetéseken átesettek számára is fontosak lehetnek, emellett a halál fogalmának újragondolására sarkallhatnak – írja az Origo.