A várakozásoknak megfelelően júniusban 1,9 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak növekedési üteme az előző havi 2,1 százalékról.
Továbbra is alacsony, de élénkülő árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,4 százalékra emelkedett, ami így továbbra is elmarad a három százalékos inflációs céltól – kommentálta a KSH adatait Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Mint mondta, júniusban átlagosan változatlanok voltak a fogyasztói árak, így az élelmiszerárak stagnáltak.
Egy év alatt az élelmiszerek árai 3,1 százalékkal emelkedtek, 0,9 százalékkal drágultak az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az egy évvel korábbihoz képest.
A háztartási energia ára minimálisan, 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Ellentétes hatások
Suppan Gergely szerint az idei év elején számos ellentétes hatás befolyásolta az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások célzott áfa csökkentése (baromfihús, tojás, nyerstej, internet, vendéglátás) lefelé, míg bázishatások, az üzemanyagárak, és a növekvő belső kereslet, a bérköltségek növekedése felfelé húzták az inflációt, a bérköltségek növekedését azonban a bérterhek csökkentése némileg ellensúlyozza.
Takarékbank – infláció
Az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatásának kiesése, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának és árának csökkentése miatt az infláció két százalék közelébe süllyedt, majd augusztusban 2,7 százalékra emelkedhet, az év végére pedig az üzemanyagárak tavaly év végi magas bázisára – amit a jövedéki adó átmeneti emelése is okozott – miatt decemberben ismét két százalék közelébe süllyedhet az infláció.
0 Megjegyzések