Viola Szandra költő számára a testverselés elsősorban művészi kommunikáció.
Az ünnepi könyvhét nyitányaként Zalán Tiborral találkozhatott a közönség a megyeszékhely szívében. Az irodalomkedvelő közönség azonban nem csak a József Attila-díjas költővel ismerkedhetett meg: a beszélgetés végén Zalán Tibor színpadra szólította vendégét, Viola Szandra testverselőt. Nem véletlen, ha a költő és tánckritikus neve ismerősen cseng azok számára is, akik nem túl járatosak a költészet világában. Egy néhány évvel korábbi performansza bejárta a bulvársajtót: Szandra ugyanis „egy szál versbe” öltözött Budapest legnyüzsgőbb utcáin. Többek között erről az akciójáról is faggatta Kürti László költő, a beszélgetés moderátora.
– Annak ellenére, hogy a testverselő jelzőt nem én találtam ki, egyfajta ars poeticámmá vált. Nem kerestem tudatosan, hogy mi az, ami a költészetben új lehet, ösztönösen kezdtem fotókkal és versekkel kommunikálni. Egy szegedi író-olvasó találkozó után megjelent cikkben írtak úgy rólam, hogy testverselő, majd egyre több helyen sütötték rám ezt a bélyeget. Úgy voltam vele, hogy ha az olvasók ezt mondják, akkor én felvállalom.
A fiatal költő szerint minden a kortárs tánccal kezdődött.
– Nagyon sokáig élt bennem a vágy, hogy ezen a területen teljesedjek ki – ennek pedig nem volt más oka, mint a szerelem. Sokáig koslattam egy táncművész után, akivel ugyan nem jött össze, de közben komoly és mély elköteleződés alakult ki bennem a mozgás iránt. Úgy éreztem, hogy a kortárs filozófia és a kortárs tánc soha nem álltak olyan közel egymáshoz, mint napjainkban. Annyira újszerűen tud a testtel kommunikálni, hogy mi, költők csak loholhatunk utána, annyira tabudöntögető. Itt van például a legfrissebb irányzat, a gaga, ami már nem is a dzsesszbalett, amit mondjuk a Szegedi Kortárs Balettnél látok, hanem nagyon mélyre ás a pszichében és az egyénre jellemző mozgásrendszert dolgoz ki. Ezt látva úgy éreztem, hogy valami olyan történik, ami arra inspirál, hogy megpróbáljam szavakba önteni ezt. A testverselés elsősorban művészi kommunikáció, míg a figyelemfelkeltő akciókkal a kortárs költészetet próbálom népszerűsíteni – utalt arra a bizonyos megmozdulásra, amikor harmadmagával könyvekből tákolt bikiniben sétálgatott az Oktogonon. Viola Szandra ezt egyfajta szociológiai kutatásként is elkönyvelte.
– Kíváncsi voltam, hogyan reagálnak az emberek a „meztelen” test látványára. Nos, a bulvársajtót olvasva kiderült, pedig az erotika mellett erőteljesen megjelenik a verseimben és az azokhoz készült fotós illusztrációkban a kiszolgáltatottság, a félelem vagy a fájdalom. Mindezek mellett természetesen reflektálok a körülöttem lévő világra, így például a harisnyareklámok képi világra. Érdekes, hogy mostanra hogyan látjuk a testet: a természetes már egyáltalán nem természetes számunkra.
Miután a közönség ízelítőt kaphatott Szandra Testreszabás című kötetének verseiből, a költő a jelenről szólva elmondta: a költészeten kívül sok minden mással is foglalkozik.
– Nemrég indítottam el a Viselj verset kampányomat, ami a divathoz köthető változata a testverselésnek. Számos költőtől választunk idézeteket és lemosható verstetoválást készítünk ezekből. Főleg a fiataloknak szól az akció, amivel trendivé szeretnénk tenni az olvasást, az olvasottságot, a műveltséget. Emellett kulturális újságíró és kritikus vagyok, illetve van egy rádiós műsorom, ahol kortárs költőkkel beszélgetek.
0 Megjegyzések