Az európai civilizáció a pusztulás szélén áll.
Az egykor büszke kontinens kifordult önmagából. A földrész, ami felfedezte a világot, ahol virágzásnak indult a kultúra, a művészetek, tudományok, most már nem látja a jövőjét és ami még szörnyűbb, hogy nem is érdekli. Az utóbbi fél évszázadban, de főleg az elmúlt évtizedben pusztulásnak indult mindaz, ami évezredek alatt jött létre és Európát, a fehér családokat a világ többi része fölé helyezte.
Az ókorban a görögök, Róma és a többi nép társadalmat alakított ki. Egy társadalom, ahol mindenki tudja, hogy mi a dolga és életét adott mestersége tökéletesítésére teszi föl. Mert tudja, hogy nemzetét ezzel szolgálja. Ahol az állam felelős volt a polgáraiért és a polgárok az államért. Az ember közösséget hozott létre, kiszakadt a természetből, elvetette az „erősebb igaza” törvénykezést, felelősséget vállat a társaiért, és segítette őket. A mai kor társadalmában ez már csak álom. Mindenki beszűkült, a saját kis világán kívül nem érdekli, hogy mi történik nemzettestvéreivel. Legyen meg neki a kényelem, a többiek meg oldják meg maguknak. Bezzeg, ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt elképzelte, akkor nagyon tud sírni: az individuum az, ami uralkodik.
Európa szerte egyre több állam egyre több városában alakulnak ki gettók, ahol az ősközösség tér vissza. Itt bizony újra az erősebbnek van igaza. Vagy, aki előbb kést ránt. Vagy, akik többen randalíroznak az utcán. De semmiképp nem az európai őslakosságnak. Mert itt ameddig az ő kényelmét, az ő kis bűvkörét nem zavarja, nem is létezik a probléma. Vagy már inkább homokba dugja a fejét. Nézzük, meg mi folyik a napokban Párizs utcáin. Az egykor dicső birodalmi központ utcáin bevándorlók randalíroznak, törnek-zúznak, erőszakoskodnak és valahogy nem jut a franciák eszébe, hogy ez így nincs rendjén és tenni kéne valamit. Még, ha egy másik városrészben lakik is, hogy lehet azt hagyni, hogy a honfitársaimat – legyen az kisgyermek, vagy idős ember – megfosztják az őt illető jogoktól. Érdekes módon ilyenkor a liberálisoknak nem jut eszébe, hogy szerencsétlen gettóban élő honfitársa fél az utcára lépni és az élete minden nap veszélyben forog. Hol van már az a közösségtudat, az egymásra való odafigyelés, és közbiztonság, ami már az ókorban is megvolt!
A középkorban elterjedt a kereszténység és Európa magkapta a morális alapjait. Itt nem csak arról van szó, hogy megtaláltuk a kapcsolatot a teremtővel, hanem a krisztusi tanítások az embert emberré tették. A becsület, erkölcs és tisztesség akkor még jelentett valamit, átjárta az emberek mindennapjait, ugyanúgy ahogy a vallásos áhítat. Ma már ezek a dolgok csak nagyon keveseknek jelentek még valamit. A fene nagy liberális demokráciákban nyugaton, ahol tombol az erkölcstelenség, ahol undorítóbbnál undorítóbb beteges orgiák, fesztiválok, deviáns felvonulások közepette beteg lelkű emberek henteregnek a liberalizmus által szabadjára engedett mocsokban Istent, embert és normalitást semmibe véve, Európa morális tartása elveszőben van. Az emberek a pénzt és magukat istenítik, semmibe véve az egyetlen igaz Istent. Belső értékrend nélkül az ember semmit nem ér: az ösztöneinek élő, tartás nélküli ember semmivel nem több az állatoknál. És az elmúlt esztendők az európai nemzetek tagjait, ellentmondást nem tűrően züllesztették, és pusztították emberi mivoltukban.
Európa morális tartása elveszőben van
Rögeszméjükké vált, hogy a természet rendjét megbontsák, újragondolják, átalakítsák. Azét a természetét, amelyet a felvilágosodás alatt az ember olyan jól megismert. A XVIII. századi természettudományos kutatások és felfedezések megismertették az emberrel a létet annyira, hogy be tudja látni annak örök igazságait. Hogy van egy rend és van egy hierarchia, ami mindig is volt és mindig is lesz. Ám ma már mindent megrögzött módon, a természeti törvényekre és a racionalitásra fittyet hányva egyenlősíteni akarnak, az életellenes devianciáknak még több teret engedve. Így juthatunk el oda, hogy gender-elmélet, feminizmus, multikulturalizmus és öngyilkossággal felérő tolerancia mérgezi az európai embert. És még azt is hiszi, hogy ez jó neki. Hiszen nincs meg már az a lelkület, az az igaz értékrend, amivel szemben elhelyezkedik ez a liberális fertő. Így nem is tudja belátni, ennek az eszmének a végtelen gonoszságát. A másik lehetőség, hogy felismerje Európa közelgő vesztét, a racionalitás. Az a racionalitás, ami a felvilágosodás mozgatórugója volt, az, ami megint csak egy olyan dolog, ami kiemeli az embert az állatok sorából. Az intellektus is egy olyan dolog, ami ma már elveszőben van.
A médiából ömlik a szenny, a közoktatás katasztrofális, a felsőoktatásba pedig beférkőzött a kultúrmarxizmus agymosása. Nem is csoda, hogy a mai társadalom olyan idióta, hogy simán hagyja magát megvezetni néhány szlogennel és jó embernek hiszi magát, miközben egy egész kontinens tönkretételében asszisztál, szimpla ostobaságból vagy haszonlesésből. Az iskolákban az embert már rég nem gondolkodni tanítják meg, hanem adatokat magoltatnak be vele. És sokan még erre sem képesek megfelelő szinten. A lustaság és felelőtlenség egyre elterjedtebb. Az a hatalmas mértékű hedonizmus és élvhajhászás az, ami korunk ifjúságára jellemző, soha a történelemben nem öltött ekkora méreteket.
Hatalmas a kontraszt, ha megnézzük korunk Európáját és azt az Európát, ami a civilizáció mintájaként szolgál. Az európai keresztény társadalmak rendezett, közösséget alkotó életvitelétől eljutottunk oda, hogy utcán randalírozó, nőket erőszakoló, gyilkoló és rabló idegen kultúrák ellen szót emelő európait megbélyegzi, és a már megszokott jelzőkkel (xenofób, idegengyűlölő, stb.) illeti egy honfitársa. A tiszta keresztényi lelkülettől, istenfélő, és társadalmi érzékenységgel rendelkező egyénektől, az énközpontúság, erkölcstelenség és életellenes devianciák és eszmék melegágya lett. A kultúra, művelődés és intellektus, amely Európában kiemelkedő arányban volt jelen, és rengeteget adott a világnak, elveszőben van, és helyét egy agymosott, egyszerűen „programozott”, anyagi javakért rohanó, de a világról mit sem tudó generáció veszi át. A szorgos, kvalitásaival és társadalmi szerepével tisztában lévő európai ember helyett a lusta, nemtörődöm, de megbecsülést követelő egyének kerültek túlsúlyba.
De ezt nem fogjuk hagyni! Nem utópia az, amit mi képviselünk, hiszen évezredeken keresztül élt az az Európa, aminek élnie kell, és élni is fog. Gyógyítsuk ki együtt Európát a liberalizmusnak nevezett kórságból, és tegyük ismét dicsővé az európai és keresztény családok otthonát! Hiszen, ha az igaz európaiak összefogtak, sose volt számukra lehetetlen!
Ha érdekesnek találtad a bejegyzés, kérjük oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
0 Megjegyzések